Mi kell a gyereknek? - Konferencián, régi és mai játékokról

Idén Hagyomány és innováció – A játékkészítés jelenkori perspektívái címmel szervezték meg a rendezvényt, amelynek megrendezése régóta a Kiss Áron Magyar Játék Társaság szakmai együttműködésével valósul meg. A múzeum Réber-termében Brájer Éva alpolgármester köszöntötte a szakmabeliekből és érdeklődőkből álló közönséget.

Rámutatott: az új korszak, a gyermekek életében végbemenő változások szükségessé teszik, hogy kitágítsák a konferencia lehetőségeit, s a jövőben még szélesebb közönség – óvónők, bölcsődei gondozók, tanítónők – ismerje meg az itt megkapható tudást, akár a Városháza dísztermében. Fontos, hogy a helyi gyerekeket minél közelebb vigyék a minőségi kultúrához, amiben szintén szerepet játszhat a konferencia léte – mondta Brájer Éva. Az EMMI Közgyűjteményi főosztályának főtanácsosa, Török Petra már a múzeumok fejlesztéséről beszélt. Példákat hozott állandó kiállítások létrehozására, megújítására az ország különböző intézményeiből.

A konferencia elnöke, Györgyi Erzsébet a kézműves játékokról és készítőikről beszélt
Fotó: Simon Erika

Elmondta továbbá, hogy a játékkal foglalkozó múzeumi intézményekre jellemző a magas látogatószám. Az ezekkel kapcsolatos elvárásokról is beszélt, hangsúlyozva, hogy az ilyen múzeumokban fontos a valódi játéklehetőség és az interaktivitás. Utóbbi érdekes módon az utóbbi időben inkább a hagyományos lehetőségek irányába mutat a digitális eszközök használata helyett. Hátrány, hogy egyes intézményekből hiányzik a játékosság, könnyedség, s ez olykor jellemző a muzeológusokra is, akik mintha túl komolyak akarnának lenni.

Pedig, egy játékmúzeumnál épp nem ez a cél – fejtette ki a főtanácsos, hozzátéve: lényeges lenne, hogy készüljenek saját fejlesztésű, eladható játékok is. A konferencia, egyben a Kiss Áron társaság elnöke, Györgyi Erzsébet a kézműves játékkészítőkről beszélt, akiknek 2012 óta van lehetőségük bemutatkozni a társaság állandó kiállítótermében. Ám rendeznek itt szakmai napokat, nyílt foglalkozásokat is. Az előadásból kiderült: a kézműves játékok jelentősége napjainkban sem csökken, az alkotók szebbnél szebb munkákat hoznak létre. A nap folyamán számos előadásra került sor, Bárkányi Ildikó néprajzkutató Szegedről például a népi, paraszti játékkészítés múltjáról, újraéledéséről szólt.

Az érdeklődők hallhattak még az egyedi játékokról, az erőszakmentes játékok filozófiájáról, a fából készült játékok szerepéről napjainkban, vagy a stratégiás táblás játékokról.