Költségvetés: mire lesz elég 35 milliárd?

- Elsősorban a Fehérváron működő ipari, gazdasági szereplőknek köszönhető, hogy olyan költségvetést tudunk készíteni, amelynek sem
folyószámlahitellel, sem klasszikus működési bankhitellel nem kell számolnia - mondja Égi Tamás, a megyeszékhely gazdasági alpolgármestere. Tavaly 10,5 milliárdos iparűzésiadó-bevételt tervezett az önkormányzat, ehhez képest 11,5 milliárd folyt be ezen a címen a város kasszájába. Idén ugyanekkora összeggel, 11,5 milliárddal tervezik ezt az adót, a saját bevételek pedig összesen várhatóan 15,5 milliárd forint körül lesznek, az iparűzési adón túl még az építményadó lesz komoly tétel a maga 1,1 milliárd körüli összegével.

1994-ben 62 hektárnyi területen hozták létre az Alba Ipari Zónát, amit később 82 hektárra bővítettek. Sok kis- és közepes, magyar tulajdonú vállalkozásnak, köztük a Vibroteam Kft.-nek (képünkön) ad helyet a zóna. Mivel az itt értékesíthető területek is hamarosan elfogynak, ezért a terület újabb bővítését engedélyezte az önkormányzat. Nem véletlen, hogy 11,5 milliárd folyik be iparűzési adóból (Fotó: Koppán Viktor)

- 2015 januárjától eltöröltük a telekadót a cégek számára, a magánszemélyeknek pedig továbbra sem kell helyi adót fizetniük: sem építmény-adó, sem telekadó nem terheli őket - folytatja Fehérvár gazdasági alpolgármestere, aki úgy véli, a korábban, három éven át létező telekadó elérte a célját, a legtöbb üresen álló telket elkezdték beépíteni, vagy eladták hasznosításra. A cégeket érintő építményadó továbbra is kedvezményes mértékű a kis cégek számára, száz négyzetméterig semmit sem kell fizetniük, 300 négyzetméterig száz forint négyzetméterenként ez az adónem. Az ipari tevékenységet végző, gyártó cégek számára pedig ugyancsak jelentős a kedvezmény: 400 forint az adójuk négyzetméterenként.

- Nincs még végleges főösszeg, de várhatóan 35 milliárd körüli összegből gazdálkodhat a város. Fejlesztésekre tizenegy milliárdot tervezünk, ennek legnagyobb tétele a sóstói stadion rekonstrukciójának első fele ötmilliárd forinttal, de a Várkörút felújítása, a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése, a város több pontján ledes közvilágítási lámpák beszerzése és a csapadékvíz-elvezető rendszer nagyszabású felújítása is szerepel a tervek között - tette hozzá az alpolgármester. Az uniós alapú fejlesztések önerejéhez 1,5 milliárdot biztosítanak. Mivel csak május környékén derül ki, milyen lesz a projektek finanszírozása, így szerencsés, hogy a város egy ötmilliárd forintot meghaladó tartalékkal rendelkezik: ha utófinanszírozású pályázatok lesznek, szükséges lehet ehhez hozzányúlni.

Folytatódik a Saára Gyula-program, a városi útfelújítás és az Ybl-program, ami az intézmény-felújításokat jelenti. Mindkettő többszáz milliós tétel, de hogy pontosan mire és mennyit is költenek, annak összeállítása még folyamatban van. Az önkormányzat 200 milliót biztosít a céltartalékban a közalkalmazotti cafetériára, és 70 milliót a minimálbér-emelésre. A városnak február 13-áig kell elfogadnia a költségvetést.

A választókörzetek lakói számára mindig fontos kérdés, hogy a város egészét érintő, nagy fejlesztéseken túl mennyi pénz jut a szűkebb lakókörzetükre, a kisebb, szükséges felújításokra. Nos, a városgondnokság költségvetésén belül a jelenlegi tervek, számítások alapján egy további háromszáz-négyszázmilliós összeg szerepel majd kifejezetten olyan céllal, hogy a választókörzetekben lakó polgárok kéréseit, igényeit segítse.