Mit tehetünk rendőri intézkedés közben?

Vitatkozni az egyenruhással, pláne felülbírálni őt, nem nagyon szokás. A mondatok, amelyek egy közúti ellenőrzés során a rendőr és a sofőr között elhangzanak, gyakran elszállnak, mint a madár. Bizonyítani pedig az elhangzottakat szinte lehetetlen. A közúti bírságokból származó csekkek is úgy íródnak, hogy a rendőr szabálytalanságot észlelt és ezért cselekedett. Tanúja javarészt a kollégája. Olvasónk is egy olyan panasszal keresett meg bennünket, amelyben szerepel egy csekk, rajta egy olvashatatlan magyarázat, valamint 10 ezer forint. És egy történet, amely az ő oldaláról így fest: – Az M7-es autópályára hajtott fel a fiam, aki teherautóval szalmabálákat szállított. Amikor félreállították, a rendőr azt mondta, hogy az autó túl lassan haladt.

Az intézkedés végén végül született egy csekk - mondja Szabó László. A bálákat szállító autó vezetőjét 10 ezer forintra bírságolták
Fotó: Koppán Viktor

–Ez nem állta meg a helyét, mert az autó 60 kilométer/óra sebességre képes, ennyivel pedig mehet a pályán – kezdi történetét Szabó László, aki hozzátette azt is: Székesfehérvár elkerülő szakasza az M7-es autópálya, teherautók mindenképpen csak arra mehetnek, mert egyébként 2 és fél tonnás táblák vannak Fehérvár minden bevezető szakaszához kitéve. – Ezt elfogadta a rendőr, ezért azt mondta, hogy akkor a rakomány nincs lehálózva. Mivel lucernabálát szállítottunk, ezt eleve hálóba csomagolva tettük fel a platóra, így ez a meglátása sem állta meg a helyét. Ezután jött a harmadik próbálkozás: túl széles a rakomány. A rendelkezés szerint a rakfelület és a rakomány együttesen nem haladhatja meg a 255 centimétert. Mivel a két bála egymás mellé téve 240 centiméter széles, így ez sem volt lehetséges, bár a kiálló szálak miatt akár egy-két helyen túl is nyúlhatott a rakomány. Amikor a fiam ezt megemlítette, a rendőr újabb, ám komolyabb következménnyel járó hibát észlelt: csöpög az olaj a járműből. Ezért már elvehette volna a forgalmi engedélyt környezetszennyezés miatt és berendelhette volna hatósági műszaki vizsgára az autót – meséli a panaszos. A rendőr ezután az olvasó szerint felvetette: döntse el, melyik legyen, az első három pontért egy 10 ezer forintos bírság jár „csak”.

És itt jön a képbe a jelenet, amikor a sofőr aláírja a bírságról szóló csekket, azaz, ahogy hivatalosan mondják, a „helyszíni bírsági tanúsítványt”. Ezzel ellenjegyezve azt is, hogy a további felülvizsgálati lehetőségekről lemond. Ám arról, hogy ezzel lemond a jogorvoslati lehetőségekről, ritkán szereznek tudomást a helyszínen az autósok. Pedig, ha csak minimális esélyt is lát valaki arra, hogy neki van igaza, nem a rendőrnek, megteheti, hogy nem írja alá a csekket. Ezt a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya is megerősítette, ahol elmondták: ebben az esetben a rendőr szabálysértési eljárást kezdeményez, azaz feljelenti az autóst. Ez ugyan nem hangzik jól, ám így van lehetősége arra, hogy később, a kapitányságon elmondhassa az álláspontját. Az eljárásért semmilyen illetéket nem kell fizetni – oszlatja el a tévhitet Horváth Diána szóvivő. Persze ez még mindig nem jelenti azt, hogy az autós „megúszta” a bírságot, csupán azt, hogy lehetőséget kap a bizonyításra.

Persze előfordulhat, hogy nem, vagy nem csak a szabálytalanságot vitatja az állampolgár, hanem az eljárás stílusát, módját is. Emellett sem kell szó nélkül elmennie annak, aki nem akar, tudtuk meg: az egyenruhás ellen panasz tehető a kapitányságon, illetve az országgyűlés által létrehozott Független Rendészeti Panasztestületnél. Az autós az intézkedés végén ezért elkérheti a rendőr nevét és jelvényszámát, de ha ez a helyszínen nem jutott eszébe vagy valamiért nem tette meg, akár később is kikérheti azt a kapitányságon.

Felvetődik a kérdés, hogy az állampolgárnak van-e joga a saját védelme érdekében kép-, hang- vagy videofelvételt készíteni a rendőri eljárásról, illetve a köztük zajló párbeszédről a későbbi bizonyíthatóság érdekében. A szóvivő azt mondja: ha erre a rendőr nem adott külön engedélyt, akkor nincs, mégpedig az egyenruhás személyiségi jogai miatt.

Egy ilyen esetben azonban több alapvető jog ütközik egymással – hangsúlyozza Kummer Ákos ügyvéd. A több rendőri intézkedéssel kapcsolatos perben is eljáró szakember azt mondja: a rendőr személyiségi joga mellett ott áll a hatósági eljárásban az igazság kiderítéséhez fűződő elemi érdek. Ez utóbbi pedig, az ügyvéd szerint ilyen esetben erősebb a járőr jogánál.

A fehérvári ügyvéd tapasztalata és álláspontja tehát az: pusztán az, hogy felvételt indítunk egy rendőri intézkedés esetén, nem jogellenes. Annak nyilvános felhasználása azonban az!

– Adott esetben később, a rendőri intézkedéssel szembeni jogorvoslati eljárásokban az igazság bizonyíthatósága érdekében egy ilyen bizonyíték felhasználható és értékelhető dolog.

Vagyis nem feltétlenül maradunk magunkra egy intézkedés során.

A felvételek készítése kapcsán nem árt tudni, hogy létezik és számos országban az autósok előszeretettel alkalmazzák is az úgynevezett autós kamerát, amely a forgalom eseményeit hivatott rögzíteni. Ezek a felvételek elviekben alkalmasak arra, hogy bizonyítékként szolgáljanak vitatott helyzetekben. A bíróságon a bíró dolga eldönteni, használja-e bizonyítékként a felvételt avagy sem. Ugyanis használhatja és elfogadhatja, akkor is, ha a felvétel személyiségi jogokat sért. Az így készült videók nyilvános megosztása azonban már más tészta: ha személyeket és rájuk vonatkozó adatokat (például rendszámokat) tartalmaz, a magyar törvények lehetővé teszik a feltöltő beperelését a személyiségi jogok megsértése miatt. A magyar közúti gyakorlatban még kevéssé használatosak ezek a kamerák, noha 10 és 20 ezer forint közötti áron beszerezhetők. S ha ezek a felvételek alkalmasak lehetnek egy bizonyítási eljárásban való felhasználásra, felvetődik a kérdés: egy mobiltelefonnal készített felvétel is az lenne?