„Mondjuk, hogy én ugrottam le, nem a daru lökött...”

A fiatalember szerkezetlakatos, gyakran dolgozott nagy magasságokban építkezéseken. Azon a napon is szendvicspanel-lemezeket fúrt, amikor meglökte a daru. Kilenc méterről talpra érkezett a talajra, gyakorlatilag szétrobbantak a bokái, több csigolyája eltört. A járást újra tanulta, de állandó fájdalommal él. A család anyagilag ellehetetlenült, a biztosító pedig nem fizet, mert a munkaadó – aki ráadásul rokon – felelőssége kérdéses, Acsádiék legfeljebb perben érvényesíthetnék igazukat...

Az építkezési állványról a látvány is veszélyes (Fotó: Koppán Viktor)

A darus véletlenül, hátulról lökte meg a magasban dolgozó fiút, aki a deréktáji ütéstől megingott és lezuhant. Eltört mindkét bokája és sarka, öt csigolyája és a medencéje. A magasban vele dolgozó kolléga nem csak a munkaadója volt, hanem egyben a nagybátyja is. Zolit a megyei kórházba szállították, ahol a meghallgatási jegyzőkönyvben rögzítették: leesés elleni biztosító kikötési acélsodronykötél nem volt felszerelve, így szerelés közben ő az ötpontos hevederzetet sem tudta használni, mivel nem tudta magát hova kikötni.

A balesetet szakértő vizsgálta ki, ő azt állapította meg, hogy a leesést a daru által okozott lesodrás okozta, de az csak akkor következhet be, ha a daru maga nem a megfelelő magasságban végzi az emelést. Meghallgatták a darukezelőt is, aki kifogásolta, hogy aznap kevesebben dolgoztak a talajszinten és a födémzeten is, ezt ő nem érezte biztonságosnak, de a munkavégzést nem szüntette be.Zoltán a baleset utáni öt hónapot fekve töltötte, öt műtétet végeztek el rajta.

– Gyakorlatilag kétszer kellett megtanulnom járni, először, mikor behelyezték a csavarokat a lábamba, aztán mikor pár hónappal később kivették azokat. Ami a legrosszabb, hogy a nagybátyám előbb elrohant a védőfelszerelésekért és ahogy ott feküdtem (a sérültet a többiek lefektették, a lábát rögzítették – a szerk.), odadobta mellém, csak utána intézkedett segítségért. Később azt akarta, mondjuk, hogy én ugrottam le, nem a daru lökött...

A fiú rehabilitációs vizsgálaton is átesett, de állapotát csak négy százalékosnak minősítették, leszázalékolásról szó sem lehet. A biztosító a felelősség kérdésessége miatt nem akar fizetni, a család anyagilag ellehetetlenült. A bokába adott, nélkülözhetetlen fájdalomcsillapító és ödémásodásgátló injekciók nem TB-támogatottak, így darabonként 35 ezer forintot fizettek ki ezekért.A családban a történtek miatt nem szívesen érintkeznek a munkaadóval, mondja az édesanya, aki azt fájlalja legjobban, hogy 21 évesen gyakorlatilag tönkrement a fia élete, a szakmáját többé nem folytathatja. Zoltán a táppénzes lehetőségeket már kimerítette, jelenleg álláskeresési ellátást kap, jogosítványt szeretne szerezni. Álma, hogy a hobbijából, a testépítésből, egy saját kis vállalkozás keretein belül éljen, egyre elérhetetlenebbé válik, mert ezt csak a biztosítási összegből tudnák beindítani.A család perre ment, két tárgyalás már megvolt. Szeptemberben lesz a következő.