Nagyegyháza önálló községgé válna

A hétvégén fórumot szervezett a nagyegyházi faluházban a leválást előkészítő bizottság Kolozsvári Mihály elnökletével, s közölték: szerintük életképes lesz az új község, ha önállóként kerül be a magyar települések sorába. Lapunk többször hírt adott róla, hogy a Bicske közeli Óbarokhoz tartozó Nagyegyháza saját önrendelkezési jogot szeretne, amihez a törvény szerint legkevesebb 300 bejelentett lakosnak kell élnie a településen.

- A lélekszám 186-ról 301-re emelkedett az utóbbi tíz évben, s még többen ide költöznének, e festői szépségű Fejér megyei falucskába, ha önálló lehetne - mondja Kolozsvári Mihály. A mérnök, csellóművész feleségével, Ribli Ilonával érzelmi alapon választotta otthonául a helyet, ahol élénk közéletet élnek, s a helyi élet „kovászának” számítanak.

- Nagyegyháza nem létezik a települési névtárban, ennek folytán településrészként kezelik jogilag is, s ez nem vonzó státus - magyarázza Ilona, hogy többek között miért is fogtak bele e bonyodalmas procedúrába.  - Egy kilométerre vagyunk az autópályától, a természeti környezet elbűvölő - teszi hozzá, s azt is, hogy korábban utcanévvel, házszámmal szerepeltek a külterületi telkek a hivatalos térképeken. A földhivatalban - a tulajdonlapokon - azonban nem, s mivel szinkronban kell lennie a kettőnek, a térképről is eltörölték azokat. Az óbarki önkormányzati testület másként rendelkezhetett volna erről, de nem kívánták napirendre tűzni a témát, s nem alkottak határozatot a településrész kérése ellenére sem a külterületi utcanevekről és házszámozásról. A postai cím jelenleg Óbarok, s utána az utcanév előtt szerepel csupán a Nagyegyháza név is, mert a címzésben azért használhatják az utcaneveket.

Kicsit bonyolult mindez annak, aki nincs benne, ismeri el a Kolozsvári házaspár, s mutatják, hogy kijárták a vízhálózat fejlesztését is, amelynek viszonyai szintén elég kacifántosak voltak. A külterületként nyilvántartott zártkerti övezetben egy (!) főmérő volt, s 97 almérő, a hálózat a Tatabányai Bányák Vállalat tulajdonát képezi, de a cég felszámolás alatt áll. Hamarosan az ÉDV Zrt. tulajdonába kerül végre a mintegy 20 millió forintos beruházással megújuló vezeték. Kolozsvári Mihály 2009. óta rendezi ezt is társadalmi munkában. Fejlesztéseket szeretnének, önálló költségvetést, társadalmi megbízatású polgármesterrel és képviselőkkel - foglalja össze a lényeget, ami a többség akaratát tükrözi.

Az óbarki önkormányzati testületben egyébként nincsen nagyegyházi illetőségű lakos választott képviselőként, a szavazással alakult így.

Borbíró Mihály polgármester szerint nem ésszerű a nagyegyházi önállósulási törekvés, a leválást előkészítő bizottság vagyonelosztási javaslatát pedig elfogadhatatlannak tartja.

- Óbarok és Nagyegyháza soha nem volt önálló, 1946-tól létező települések, közigazgatásilag Bicskéhez tartoztak. 2000-ben vált önálló községgé együtt a két rész - mondja.

- Hétszáz éven át gyarapította vagyonát Óbarok, Nagyegyháza pedig ebből szerintünk jogtalanul kíván 78 hektárral többet magának, mint ami megilleti - szögezi le. - A „történelmi határhoz” ragaszkodunk a testülettel, nekünk ezzel el kell számolnunk a lakosainknak. Nagyegyháza lényegében a háború után született, a Hofmann-kastély körüli belső cselédségből, az elpusztult Kisegyházpusztáról beköltözöttekből, később az üdülőterületi, majd letelepedett lakosokból. A mindössze tizenkét éves közös élet után nem támogathatom a leválni szándékozók igényét, túl sok hasznos „vagyonelemet” kívánnak maguknak - fejti ki Borbíró Mihály.

A polgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy megérti és támogatja Nagyegyháza önállóvá válását, de hozzáteszi, hogy csak akkor, ha megegyeznek a jelenlegi vitás kérdésekben. Ha sikerül, akkor a testület a nyáron határozatot hoz a népszavazásról, ígéri. Bírósági határozatra hivatkozik, miszerint nem új község alakulása a kiindulási alap, hanem településrész megszüntetése - s ez két kategória. A helyi választási bizottság pedig hiányos, új tagokat kell választani, ez is idő.

Kolozsvári Mihályék úgy érzik, a polgármester lassítja az ügymenetet, s a testület sem akceptálja a nagyegyházi kezdeményezést. Legutóbb majálisozni szerettek volna saját (!) faluházukban, a Nagyegyházi Baráti Kör szervezésében, de a polgármester szerint későn jelentették be, s nem engedélyezte a rendezvényt. A nagyegyháziak erre lefűrészelték a lakatot a kertkapuról, megfőzték a halászlevet a faluház udvarán, majd egy új lakattal visszazárták azt, s a kulcsot odaadták a falugondnoknak.

- Nem akarunk sem vitatkozni, sem háborúzni, de nem engedhetjük, hogy semmibe vegyék a nagyegyházi lakosok jogait. Önállóak szeretnénk lenni, ezért dolgozunk - hangsúlyozza Kolozsvári Mihály, s a hitelesített aláírásgyűjtő íveket rendezi. Mány-Óbarok községek körjegyzőjének, Majoros Ildikónak - mint a helyi választási iroda vezetőjének - adták át őket, miként a törvény rendeli. A helyi választási bizottság ellenőrzi az aláírások hitelességét, az óbarki testületen múlik (amely Nagyegyháza testülete is), hogy mikor tűzi napirendre a népszavazást a leválásról.