Nagykarácsony - Nyüzsgésre vágynak

Gallai Katalin, az egykori tanács gazdasági vezetőjének elbeszélése szerint valamikor régen volt egy vadregényes mezőségi táj, amelynek még neve sem volt. Az elődök  elmondása szerint nomád pásztorkodással foglalkoztak, amiről később a település a nevét is kapta. Először Karácsonynak, majd Karácsony-szállásnak, később Nagykarácsony-szállásnak nevezték. Egyre többen telepedtek le itt, a lakosság száma  növekedett, és apátsági uradalom lett. Az uradalom több kis településből tevődött össze: Nagykarácsony-szállási pusztából, Szőlőhegyből, Kiskarácsonyból, Nagygyörgyszállásból. Múltak az évek, s a település egy darabig Előszálláshoz tartozott, végül 1952-ben önálló településsé vált.

A falusi házak ma is állnak, igaz, Szőlőhegyen sok épület rossz állapotban van már. Pedig egykoron éppen a mai településközpontban élt a cselédség Nyuli Ferencné emlékei szerint, s az őslakosok a ma is  gyönyörű Szőlőhegyen laktak. Scheier Zsolt úgy vélte, adottságaikból  amelyek ma hátránynak számítanak  előnyt kovácsolhatnak.   A falusi turizmust szeretnék fejleszteni, hiszen  az autópályától távolabb fekszik Nagykarácsony, csendes község. Sőt, valamikor zsákfalu volt. A kilencvenes években épült úttal ma már több irányból is megközelíthetővé vált, de nincs igazán átmenő forgalom. Így a csendes, szép község, amelynek egy része Natura 2000-es terület, ahol védett növények is megbújnak, idilli hely. Kerékpározásra, kirándulásra is van lehetőség. Jó a közbiztonság, a polgárőrség és a körzeti megbízott együttműködnek. 
   Ugyanakkor az alvó, napközben néptelen  település a téli hónapokban megtelik élettel. A Mikulásház megnyitja kapuit, s itt bárki megtalálja az ország Mikulását is. A falu utcáin megszámlálhatatlanul sok kisgyermek, mind a Télapóhoz érkezik. A községben élők azt szeretnék, ha egész évben kedvelt és látogatott hely volna Nagykarácsony. Színvonalas programokat terveznek, amihez művelődésszervező híján az önkormányzatnak segítséget nyújt  Szőke   Tünde   is,   aki a Mikulásfalva-Mesefalu Alapítvány marketingmunkatársa.    Az önkormányzat gyébként még a kilencvenes évek elején indította el a Mikulásház-programot, akkor nem sikerült eredményesen működtetni, így került át a Mikulásfalva Nonprofit Kft. tulajdonába a program. Az önkormányzat most szeretne tulajdonossá válni, hiszen az együttműködés eddig is megvolt a két szervezet között. Nagykarácsony nevét azonban szeretnék közös erővel magasabb szintre emelni, s így törni ki a hátrányos helyzetből. Mindezt csak minőségi szolgáltatással érhetik el  tudják ezt az ott élők is. S bár nehéz ösztönözni, tanulásra buzdítani a helyieket, egyre fogékonyabbak. Jó példája ennek  az a kézműves-foglalkozás is, amelyet napjainkban már minden héten megrendeznek, s  népszerűbb, látogatottabb.
A nagykarácsonyiak élhető települést szeretnénk, olyat, ahová nem csak látogatók járnak. A fiatalok közül sokan maradnak a településen. A fejlesztéseket pedig támogatják. A csatornázásra is szükség volna, az ehhez szükséges előtakarékosságról is határoztak már. A régi épületek is megújulnak apránként, s bár művelődési házuk nincs, azért a civil házban mindenkinek jut hely. Itt találkoznak a fiatalok és a nyugdíjasok is. Igaz, ma még sok dologban eltér a véleményük, mindannyian jobb életkörülményeket szeretnének.   S  egész évben mozgalmas életet, nem csak Mikulás és advent idején.

OLDALTÖRÉS: Mikulásfalván át vezet az út

Mikulásfalván át vezet az út

2008 augusztusában időközi választáson nyerte el a polgármesteri címet Scheier Zsolt, azóta töretlen lendülettel, szeretettel dolgozik a településért.

- 1998 és 2006 között már tevékenykedtem képviselőként a településen, majd a választásokon indultam a polgármesteri címert 2006-ban. Akkor 18 szavazattal maradtam alul, végül az időközi választásokon szereztem meg először a tisztséget. Azóta második ciklusomat töltöm. Korábban a Magyar Postánál dolgoztam, ahol megismertem az embereket. Ez sokat segített  abban, hogy polgármesterként kezelni tudjam a nagykarácsonyiak problémáit is, segítsek  a  lehetséges megoldások megtalálásában - mesélte Scheier Zsolt polgármester.  Az elmúlt években Nagykarácsony egy alvó település volt, fontosnak tartottam, hogy elinduljunk a fejlődés irányába. Úgy vélem, az egyetlen kitörési pont számunkra a turizmus lehet. Jelenleg csak novemberben, decemberben vonzó és látogatott településünk, a Mikulásház és a Szeretetposta csalogatja ide a családokat, illetve az ország Mikulása, hiszen ezt a címet egyedül birtokolhatjuk. Szeretnénk azonban, ha a településünk egész évben kedvelt célpont volna, s az itt élők maguk is meglátnák az ebben rejlő lehetőségeket - mondta a polgármester. Hozzáfűzte, a település hátrányos helyzetű, sok a munkanélküli, aki teheti, Székesfehérvárra vagy Dunaújvárosba jár dolgozni. Néhányan ugyan foglalkoznak mezőgazdasággal, sőt, a környék legnagyobb  állattartása itt folyik, de nagy a szegénység.  Szeretném, ha a helyiek  megtanulnának élni a lehetőséggel, fejlesztenék képességeiket, s akár kézművességgel, akár a falusi turizmusba bekapcsolódva teremtenének maguknak anyagi biztonságot. Hiszen van már cukrászdánk és olyan méhészünk is, amely megmutatja portékáit, ha látogatók érkeznek a településre. Tavaly novemberben és decemberben ugyanis 16 ezren jöttek el hozzánk és a Mikuláshoz. Éppen ezért szeretnénk továbblépni, fejlődni. A mai Mikulásházunkat annak idején egy családi házból alakítottuk ki. Jelenleg pályázati forrást keresünk Mikulásfalva megépítéséhez, ami hosszú ideje húzódik már. Terveink szerint Szőlőhegyen állna a több épületből álló szórakoztató-komplexum, lenne itt jóságkapu és ifjúsági szállás is a Mikulásház mellett. Mindezt egy 6,7 hektáros erdős területre építjük majd meg, s egész évben működtetnénk.

OLDALTÖRÉS: Pihenőparkot alakítanak ki

Pihenőparkot alakítanak ki

Az 1451 lelkes község legnagyobb hiányossága, hogy nincs egy igazi közösségi tér, ahol összejöhetnének.

Scheier Zsolt polgármester szerint a településen szükséges egy valódi közösségi tér kialakítása, ahol nem csak a felnőttek, de a gyermekek is jól érezhetik magukat. Ezt felismerve még 2009 decemberében nyújtottak be pályázatot a Leader keretében, amelyet befogadtak, s azóta várnak a pozitív elbírálásra. A pályázatban 44 millió forintot igényeltek a szabadidőközpont kialakítására. A közteret a polgármesteri hivatalhoz tervezik, hiszen itt, az általános iskola és a sportpálya szomszédságában megfelelő volna. A tervek szerint a területen játszótér, padok, szökőkút kapna helyet, ahová térkövezett út vezetne. A hivatalnál álló gyönyörű fenyőfákat azonban nem bántanák. De lenne itt szalonnasütő és kemence is. Egy igazi pihenőparkot létesítenének, amely jó időben a rendezvényeknek is otthont adna. A tervek már megvannak, csupán a pozitív döntés hiányzik. Persze  jegyezte meg a polgármester  a korábbinál valószínűleg  többe kerülne a beruházás,  a 2009-es árakkal számoltak a pályázat benyújtásakor.

OLDALTÖRÉS: Boldogító szócsaták

Boldogító szócsaták

Nyuli Ferenc és felesége aktív tagjai a falunak. Nevüket mindenki ismeri. Nem csoda, hiszen Feri bácsi 1997-ig az iskola igazgatóhelyettese volt, aki előbb pusztai tanítóként oktatta a gyermekeket Kiskarácsonyban, Ménesmajorban és Sismándon is, majd Nagykarácsonyra került. Felesége követte a fiatalon még motoron száguldó tanítót. Az asszony aztán az óvodában dolgozott, ma pedig mozgatórugója a helyi nyugdíjasklubnak. Régi hagyományokat őrző klub az övék, ma is eljárnak versmondó versenyekre, dalostalálkozókra. Nem múlhat el nagykarácsonyi rendezvény sem nélkülük, amíg a fiatalok kevésbé, addig az idősebbek aktívan vállalnak feladatokat, segítenek a szervezésben és a szórakoztatásban is. Persze Nyuliék otthon sem unatkoznak, Feri bácsi történeteivel órákon át képes szórakoztatni hallgatóságát. Felesége mosolyogva árulja el, a csak még ezt az egyet elmesélem kezdetű mondatok talán sosem érnének véget, ha a férfin múlna, akinek még 1960-ban mondta ki a boldogító igent.

OLDALTÖRÉS: Leltárban

Leltárban

- A település lélekszáma 1451 fő.

- Nagykarácsony polgármestere Scheier Zsolt. A képviselő-testület tagjai: Fülöp Lajosné alpolgármester, továbbá Besenyei János, Dukai László, Mergl István, Papp László József, Ragó József. Jegyző: Hanák Júlia.

- Az óvodába negyven gyermek jár, az általános iskolában  amely a perkátai intézmény tagiskolájaként működik  kilencvenen tanulnak.

- Civil szerveztek, egyesületek: Mikulásfalva-Mesefalu Alapítvány, Nagykarácsony Gyermeksportjáért Alapítvány, Vadvirág Nyugdíjas Klub, valamint a sportkör, a Nagykarácsonyi Karácsony Vadásztársaság, továbbá a Nagykarácsonyi Polgárőr Egyesület.

- Nagykarácsonyért Érdemrend, amelyet minden évben advent első vasárnapján adnak át azoknak, akik sokat tettek a településért.

Helyi értéktár

- Római katolikus templom.

- II. világháborús emlékmű, amely a Szent Imre téren áll.

- Trianoni emlékmű.

- Magyar Posta.

- Mikulásház.

- Nagyvölgyben található védett növények.

- Jeles napok: 3. Nagy Karácsonyi Találkozó és Gyermeknap, amelyet június 4-én rendeznek meg. Majális, új kenyér ünnepe, szüreti mulatság.

- Mikulásfesztivál november 2-ától.

- Szeretetposta megnyitása novemberben.