Nehezebb lesz behajtani a közös költséget - nem dönthetnek a lakók az adós feje fölött

A közös költség nem fizethető, hanem fizetendő kiadás, amely minden társasházi lakástulajdonos kötelezettsége. Aki mégsem fizet, számíthat rá, hogy jelzálog kerül a lakására. Ez ezelőtt is így volt, és most is így van, január óta azonban már nem a lakóközösség dönt arról, hogy valakinek a lakására jelzálog kerüljön az elmaradás miatt, hanem a bíróság – árulja el a feol.hu kérdésére Szollár-Kaczur Beatrix, aki 11 éve foglalkozik társasházkezeléssel, s több mint 10, kisebb-nagyobb társasház tartozik hozzá Székesfehérváron.

Az adósságrendezés szempontjából nagy változás ez s komolyan érinti a társasházakat: – A törvénymódosítás mondhatni gátat szab az adósságbehajtásnak – vélekedik a közös képviselő, aki elárulta: eddig a tulajdonosi közösségnek lehetősége volt arra, hogy ha a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározták, közgyűlési határozattal a nagy tartozást felhalmozó adóstárs külön tulajdonát, azaz a lakását jelzáloggal terhelhették meg.

Szollár-Kaczur Beatrix

– Azaz eddig ehhez elegendő volt egy közgyűlési határozat – hangsúlyozza Beatrix, ahogy azt is: idéntől nem lehet közgyűlési határozattal jelzálogot bejegyeztetni, végig kell vezetni a folyamatot: fizetési felszólítást kell küldeni, ha ez nem jár sikerrel, el kell indítani a fizetési meghagyást. Ha ez sem hoz eredményt, akkor kerül a tartozás ügye bíróságra, melynek a jogerős végzése szükséges ahhoz, hogy jelzálogjogot be lehessen jegyeztetni.

– Eddig, bármilyen stádiumban is volt az adósságbehajtás, közösségi felhatalmazással lehetett menni a Földhivatalhoz. A törvénymódosítást követően azonban az adósságbehajtás nagyon hosszú folyamattá válhat, amellyel pedig a közös költség tartozás is nőhet, ha ez alatt az idő alatt sem fizet az adós. A társasházkezelő tapasztalata azonban az, hogy ritkán jutnak el az ügyek a jelzálogjog bejegyzéséig – legalábbis az ő felügyelete alá tartozó házaknál.

– Nálunk nagyon jó a fizetési hajlandóság. Vannak persze elmaradások, végrehajtások, akiknél azonban még nincs annyira felhalmozott összeg, hogy megforduljon a közösség fejében, hogy jelzálogot jegyeztessen be. A közös költség tartozás egyébként nem lakáshoz kötött – teszi hozzá a szakember: – Ha tehát valaki közös költséggel kapcsolatos adósságot halmozott fel s elköltözik, „viszi magával” a tartozást is. Az új tulajdonos tiszta lappal indul. A közös költség összege egyébként sok mindentől függ: mekkora társasházról van szó, milyen feladatok ellátását kell belőle finanszírozni, mekkora lakásban él valaki. Kevesen tudják, valójában mire is kell a közös költség: dióhéjban a társasház osztatlan, közös tulajdonban álló területeinek fenntartására. Ebbe beletartozhat a lépcsőház, a tető, a tároló helyiség, a kapu, a lift, a közös vezetékek és hálózatok, a közös kaputelefon, a szellőző berendezés, s hát persze minden, ezekkel kapcsolatos kiadás. A felmerülő kiadásokon túl gondolni kell az állagmegóvásra is, amely felújítási alapként szolgál. A legtöbb költséget a lakás nagyságának arányában fizetik a lakók, de a közösség meghatározhat olyan költségeket is, amelyeket mindenki egyenlő mértékben fizet: ilyen lehet a közös képviselő díja is. Évente határozza meg a közgyűlés a közös költség összegét, a közös képviselő által benyújtott költségvetési javaslat alapján.