Nem erdőirtók, gazdálkodók - Nagyon szigorú előírások vannak a kitermelésre, szállításra

- Erdőírtók! Fagyilkosok! Néha ilyen megjegyzéseket kapunk, ha egy önkéntes természetvédő ilyen területhez ér - mondja Sebestyén János, a VADEX erdőgondnoka és Nagy Győző kerületvezető erdész, amikor odaérünk a sarangolt tűzifához és a máglyába rakott rönkökhöz. Aztán arról beszélnek, hogy sokan azt gondolják, a fakivágás egyszerű dolog, az erdész csak rámutat a fákra és a dolgozók kivágják azokat.

Nos, ez nem ilyen egyszerű. Minden erdőrészletre tíz éves erdőterv készül, ebben a hatóság meghatározza, mikor, mi a teendő vele. Ha tarvágásra van kijelölve, mint ez az öt hektáros rész is, ahol éppen állunk, akkor azt végre kell hajtani, - ezt követőleg természetesen felújítani - különben a hatóság büntet.

Nagy Győző erdész (b) és Sebestyén János erdőgondnok az adonyi nagysziget öthektáros fakitermelési helyszínén
Fotó: Molnár Artúr

Az erdész bejárja a területet és megbecsüli a fa mennyiségét. Ezután pályázatot írnak ki a tarvágásra. A győztes vállalkozóval az erdész újra bejárja a területet, kijelölik a munkapadokat, vagyis azokat a területeket, ahova összerakják a rönköket. A rönkök felvételezését - a hossz és átmérő alapján - az erdész és a fakitermelő vállalkozó képviselője együtt végzik és az adatokat felfestik a rönkre, ez alapján fizetik ki az elvégzett munkát.

Az egyes máglyák, választékok megjelölését más-más színkóddal végzik. A gyengébb minőségű rönk a VADEX saját fűrészüzemébe kerül, raklapokat gyártanak belőle, a legjobb minőség pedig exportra kerül. A vágásterületen maradt ágfát ledarálják és úgy értékesítik. Adonyból szociális tűzifa nem kerül ki, mert a csak kemény lombos fát lehet erre használni, lágylombost nem. A kormányzat egyébként megszigorította a faanyag szállításának dokumentálását, ennek az erdőgazdaságnál örülnek, hiszen fehéredett az ágazat.

Ez a tarvágott terület, ahol állunk, nemes nyaras volt, mely akár 20-25 év alatt vágásra érett, ez után a minősége már romlana.

A nemesnyarasok helyére őshonos szürkenyarat és magas kőrist ültetnek majd, és mivel az erdőgazdaságok állami és uniós támogatást nem kapnak, így saját maguknak kell megtermelniük azt a pénzt, amelyből a költség- és ápolásigényesebb őshonos fajtákat telepítik.

- Ennek a bevételéből finanszírozzuk azt - mutatnak a nemesnyár rönkökre, majd az út túloldalán álló magas kőrisekre, melyek majd csak 100-120 évesen lesznek kivágás érettek.

- A mai világban ki fektet be - az erdészeken kívül - száz évre ? - kérdezik beszélgető társaim.