Nemzetközi elismerés a szakembernek - Radics István első fehérváriként lett a pirókok gyémántkoszorús tenyésztője

2016. január 02., 17:48 szerző: S. Töttő Rita fotós: Koppán Viktor
komment
Székesfehérvár – Gyermekkori hobbinak indult, mára pedig elérte a gyémántkoszorús mestertenyésztői címet, egyedüliként a városban. A pirók galambok szerelmese, Radics István azonban tovább álmodik...
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A galambászat már gyerekkoromban megérintett – mesél a kezdetekről Radics István, aki  7-8 éves lehetett,  amikor megkapta az első madarait keresztapjától.  Azóta töretlen híve a galamboknak, melynek legnagyobb elismerése a gyémántkoszorús mestertenyésztői cím, melyet nem rég ért el.  A V-061 Alba Regia Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület berkein belül tevékenykedő férfi ugyanis első székesfehérváriként, galambtenyésztői munkássága elismeréséül,  december 13-án Dabason, a Nemzeti Galambkiállításon, „Gyémántkoszorús Mestertenyésztő” kitüntetésben részesült.

Persze galambból is sokféle van, István először – a hetvenes években – postagalambokat tenyésztett és  versenyeztetett. Ezután, a nyolcvanas években  érkeztek az életébe a pirók galambok – azon belül is a  feketeszárnyú réz- valamint az aranypirókok.

– Ezek a világ legszínesebb galambjai – meséli a tenyésztő. – A   rézpirók például tetőtől talpig  úgy néz ki, mint a polírozott  vörösréz. Fémesen csillogó tollazata van, fekete szárnya pedig zöldesen csillog. Sajnos Magyarországon nagyon kevesen tenyésztjük, pedig  nagyon mutatós galambfajta. A fehérvári tenyésztő országos és Európa címeket is szerzett madaraival. – Minden galamb csak egyszer vehet részt ilyen megmérettetéseken, s a kiállításokon értük kapott pontszámok alapján lehet elérni a különböző tenyésztői fokozatokat – tudjuk meg.

István 2001-ben kapta az első kiváló elismerést, azaz több mint tíz év kellett hozzá, hogy elérje ezt az eredményt. Ezután  pedig még  hosszú évek teltek el a gyémántkoszorúig... A tenyésztés precíz munkát és jó szemet igényel:

– A legjobb egyedeket kivettük, csak a standardhoz képest a legjobban hasonlítókat hagytuk meg és tenyésztettük tovább – magyarázza a tenyésztő, akinek, mint mondja, a  célja elsősorban   a kiállításokon való elismerés. – Hétköznap nem tudnak tőlem galambot vásárolni, nekem ez  hobbi, nem eladásra tenyésztem őket – szögezi le az egyébként sportszer gyártással foglalkozó cégnél tevékenykedő férfi. S hogy mit is jelentenek neki ezek az állatok?

– Lelki megnyugvást adnak: napközben, amikor  kiülök hozzájuk ás  nézem őket, mindig mást és mást látok bennük. Gondolkodom, melyiket hogyan lehet párba tenni – árulja el István. A legjobbra törekszik, de „megelégszik” a 97 pontos kitűnővel: – A száz pontot még sosem adták ki a kiállításokon – adja a magyarázatot. Ha ugyanis egyszer megadnák, nem lenne tovább hova fejlődni... A tökéletes után már nincs tovább...

Radics István azonban még szeretne tovább fejlődni: az elismerések rangsorában a következő  a kétszeres gyémántkoszorú, a harmadik fokozat pedig ezek után a rubint. – Ez azonban már nagyon sok időt és anyagi ráfordítást igényelne – mondja. Így is sokat jár külföldi kiállításokra, legutóbb például Franciaországban mutatkoztak be      pirók galambjai. – Nem szégyenkezhetek, az egyik 94, a másik 95 pontos lett – mondja szerényen. Ám kiderül az is, hogy István nem csak pirókokkal foglalkozik: tenyészti a   székesfehérvári bukó galambokat is, amelyek terén szintén szép eredményeket tudhat magáénak: jelenleg   kétszeres aranykoszorús mestertenyésztőjük.  Kezdődik    a tenyészidő, így a cél is adott: a sikeres tenyésztő a  fehérvári fajtánál is gyémántkoszorúra vágyik.

S. Töttő Rita

2016. január 02., 17:48 szerző: S. Töttő Rita fotós: Koppán Viktor

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...