Hírek

2016.10.21. 16:35

Ő a forradalom legelső mártírja

Hősök voltak. Ugyanakkor lehettek félelemtől reszkető srácok is, akiknek akkor a sötét pincelyukban csak egy volt fontos: az életben maradás. Bartók József életét egy eltévedt puskagolyó oltotta ki. Testvére, Bartók Károly máig a Magyar Rádiónál eldördült sortűz eseményeit kutatja.

J. Mező Éva

Próbálom elképzelni az elmének azt az állapotát, amikor az ember menedék után kutat, miközben körülötte süvöltenek a golyók. Bartók József másodéves műegyetemi hallgató mindössze húszéves volt, amikor ez történt vele. Társaival együtt a Magyar Rádió épülete elé vonultak. Veszélyre, bajra miért gondoltak volna? 1956. október 23-ának délutánja volt. Előző este a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában 16 pontba szedték össze követeléseiket Magyarország politikai és gazdasági átalakulásáért, ezt akarták a rádióban beolvastatni. Fegyvertelenek voltak, bizakodóak, reménykedők. Tüntetésük békésnek indult.

A forradalmi események Budapest több pontján akkor már reggel óta zajlottak, ott délután négy óra körül kezdtek gyülekezni az emberek. Ahogy tárgyalásaik rendre kudarcba fulladtak, a tüntetők elégedetlensége egyre nőtt. A tömeg akkor bőszült fel igazán, amikor a 16 pont felvételére egy működésképtelen közvetítőkocsit küldtek a rádió elé. A járművet lefoglalták, ezzel törték be a székház kapuját. Fél nyolckor érkezett a tűzparancs. Mester János ÁVH százados a fegyvertelen tüntetők közé lövetett. A háború ilyen. Emberek ölnek anélkül, hogy tudnának a másikról valamit. Bartók Károly nyomon követte a százados életútját. Mester János 2005 októberében felelősségre vonás nélkül még Budapesten élt. Bartók Károly ekkor hallott róla utoljára.

Bartók József másodéves műegyetemi hallgató volt, az elsők között esett el a rádió ostrománál

Bartók József tizenöt társával egy cipészműhelybe menekült. A csöppnyi helyiségben szorongva az ajtót nem tudták becsukni. - Meglőttek! - kiáltott fel a sötétben valaki, s ott, a cipészműhelyben összezsúfolódott alig huszonéves fiatalok megértették: történelmi idők kezdődtek.

Bartók József a nyitott ajtón át végzetes tüdő- és szívlövést kapott, egy társa megsebesült. Volt közöttük egy orvostanhallgató lány, ő segédkezett. A helyiség hátsó kijáratán keresztül vitték a két sebesültet a Trefort utcai kórházba. A lány másnap érdeklődött az állapotuk felől. Bartók József akkor már nem élt. Az aznapi hivatalos híradásokban ez állt: egy katonatiszt meghalt, ketten megsebesültek. Bartók Károly úgy hallotta, a kórház tele volt sebesülttel, a folyosón is feküdtek.

A Bartók család azon a hétvégén hiába várta haza nagyobbik fiát. Székesfehérváron, a Zsolt utca 4. számú házban laktak. A szülők nyugtalankodni kezdtek, hiszen már hallani lehetett a fővárosi eseményekről, így az apa október 27-én egy élelmiszerszállító autóval Budapestre utazott. Dolgavégezetlenül jött haza, mert sem az egyetemen, sem az albérletében nem tudtak a fiáról semmit.

A családnak október 31-én egy egyetemista személyesen hozta a kézzel írt levelet: Drága Szülők! Fájdalommal kell közölnöm, hogy fiuk, Bartók József október 23-24-re virradó éjjel hősi halált halt. Engedjék meg, hogy itt tolmácsoljam az egész magyar ifjúság részvétét. A magyar ifjúság egy tagja.

A mély gyász hatására átalakul az élet. A dermedtségben csak egyetlen remény van: hátha nem szenvedett sokat! Az anyáknak még ennyi sem marad, irgalomra várnak. Bartók József édesanyja, Kajdi Ilona végleg összetört. Bartók Károly végighallgatta, amint élete utolsó percéig minden éjjel magatehetetlenül álmában hangosan zokogott.

A forradalom leverését követő terror három évtizedig akadályozta Bartók Károlyt a kutatásban. Két évvel később ő is a Műegyetem hallgatója lett, tudták róla, hogy Bartók József testvére. Érezte a tiszteletet, de tapasztalt zaklatást is. Megtörtént, hogy a KISZ bizottság egyik tagja egy kétszázfős nagyelőadó padsoraiból rángatta ki, amikor meglátta rajta a gyászszalagot.

- Vagy leveszed azonnal, vagy kirúgatlak az egyetemről! - kiabálta a tömeg előtt. Barátokat, diáktársakat sem talált, akik segítségével felépíthette volna bátyja történetét, bár úgy gondolja, ez érthető. Nagyon sok diáktárs és oktató külföldre menekült, aki maradt, mélyen hallgatott.

Mindig van valami, ami túléli az embert. Bartók József holttestét a család 1956. december 23-án a kórház kertjében exhumáltatta, és a székesfehérvári református temetőben temette el a családi kriptában. Nyughelyét a cserkészek koszorúzzák az 50. évforduló óta. A Budapesti Műszaki Egyetem aulájában 1994. október 22-én avattak emléktáblát az egyetem hősi halottainak. Márványba vésve ott van Bartók József neve is. Szülővárosa 2006-ban állított neki emléktáblát egykori iskolája, a volt Székesfehérvári Gépipari Technikum falán. 2012. november 4. óta pedig Budapesten, a Hargita téren áll F. Kovács Attila szobrászművész monumentális alkotása, a bazalt kockákból kirakott emlékfal, amelynek 2393 kövén egy-egy 56-os mártír neve szerepel. Az áldozatok között ott van Bartók József emlékköve is.

Hatvan évvel a forradalom után Bartók Károly számára még mindig maradt feladat, mert a holtak örökséget hagynak ránk. Az ő öröksége az, hogy testvére példáján keresztül átadja az embereknek, mit jelent szabadságban élni. Azt, hogy a jövőnek értelmet, a nemzetnek tartást a múlt adhat, s ezért mindenkinek ma is tenni kell valamit.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!