Önismeret, megfelelő felkészülés

A házasság hetének egyik programja volt Jaczkó Sándor érseki helynök előadása a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A házasság dinamikája és fejlődési lehetősége cím igen figyelemfelkeltőnek bizonyult.

A pap természetesen elsősorban egyházi megközelítésből beszélt a házasságról, de észrevételei, mondanivalója érvényes lehet minden házasságra, attól függetlenül, hogy az Isten színe előtt köttetett-e vagy sem.

Jaczkó Sándor bőséges tapasztalattal rendelkezik a jegyespárok felkészítése kapcsán. Szó esik a nehézségekről és azok átvészeléséről is
Fotó: Koppán Viktor

Jaczkó Sándor maga is házasember, három gyermek édesapja. Így aztán saját tapasztalatból is beszélt. Lelkészi munkája kapcsán viszont elmondta: nagyon fontosnak tartja a jegyespárok felkészítését a házaséletre, ezt a katolikus egyház amúgy is elég szigorúan veszi. Ő azt szereti, ha a házasulandók, úgymond, meggyőzik arról, hogy a kapcsolatuk tartós lesz. A tízalkalmas beszélgetéssorozat alatt aztán szó esik a nehézségekről és azok elkerüléséről, átvészeléséről is.

A házasság dinamikája, szakaszai kapcsán elmondta: itt is vannak krízisek. Ezek lehetséges okaként a családi háttér árnyait, a megélhetési nehézségeket, a karrierépítést, a gyermek érkezését, illetve a pszichés zavart említette. Utóbbi kapcsán mondta ki: fontos, hogy a párok lelkileg éretten lépjenek bele egy házasságba. A megfelelő önismeret, a felkészülés, a jegyesség időszakának a kiaknázása (itt megemlítette a szexuális önmegtartóztatást is) mind elősegítheti azt, hogy a kapcsolat tartós és boldog legyen.

Az nem jó, ha a férfi és a nő eleve valamilyen hiánnyal indul neki a tartós kapcsolatnak. A működő házasságokban pedig hangsúlyozta a kommunikáció, a beszélgetés fontosságát. Mert ha ebből kevés van, és a kapcsolat nem elég dinamikus, nem fejlődik, akkor akár válsághelyzet is előállhat.

A megújulás lehetősége azonban mindig ott van - fogalmazott Jaczkó Sándor. Ehhez fontos lenne az önreflexió (vagyis felülvizsgálni, hogy megtettem-e mindent a saját és a másik lelki fejlődéséért), a kapcsolati tőke helyreállítása (például visszajelzést, megerősítést kérni a minket valóban jól ismerő régi barátoktól) és a kezdeményezés (vagyis, hogy ne merevedjenek meg a határok, a felelősséget egyik fél se tolja át a másikra).

Minimális áldozatra mindig szükség van ahhoz, hogy működjön egy kapcsolat, ez esetben a házasság. A befektetett energia azonban megtérülhet - bátorította hallgatóságát az előadó.