Csütörtökön megváltoztathatják az életünket: eltörlik-e az óraátállítást?

„Az óraátállítás megszüntetésének szükségességéről” címet viseli az az előterjesztést, amelyet Kepli Lajos és Szávay István jobbikos képviselők javaslatára csütörtökön tűz napirendre az országgyűlés. E javaslat szerint érdemes lenne megszüntetni a téli és a nyári óraátállítást, mert az átállás sokaknak komoly problémákat okoz. Az egész kérdéskörrel azonban évekkel ezelőtt nem egy párt, hanem a fehérvári származású Herman Gábor mérnök kezdett el komolyan foglakozni. Ő most ismét készített egy komoly táblázatot, amely sorra veszi, hogy az óraátállítás megszüntetése, vagy az eggyel keletebbre lévő időzónába való átlépés, esetleg ezek kombinációja milyen hatással lenne az életünkre.

Jelenleg, a GMT+1 időzónában, óraátállítással együtt 4269 óra van, amikor reggel fél héttől este 9-ig nagyjából világos van. Ha Kepli Lajosék javaslatatát fogadná el a parlament, miszerint csak az óraátállítás szűnne meg (azaz egész évben a GMT+2 zónában lennénk), akkor mindössze 13 órával nőne a napos órák száma egy évben. Ha viszont Herman Gábor eredeti ötlete lenne a befutó (azaz lépjünk át a GMT+2 zónába, de ott is maradjon meg az óraátállítás), akkor 104 órával több napos óránk lenne.

Utóbbi javaslat azt eredményezné, hogy az egész évben egy órával később sötétedne, sokkal több világos esténk lenne, amikor a szabadban tudunk sportolni, gyermekeinkkel játszani. Hátránya viszont, hogy a hosszabb, világos estéken nehezebb lenne a gyerekek elaltatása, illetve, hogy a Nyugat-Európától plusz egy órával eltérő időzóna gazdasági hátrányokat is hozhatna.

Csütörtökön dönthetnek az országgyűlési képviselők arról, bevállalják-e az ország egész életét komolyan megváltoztató döntést?  Fotó: archív

A jobbikos javaslat elfogadása Herman Gáborénál ugyan kevesebb előnnyel járna, de kétségkívül lennének pozitív hatásai: megszűnnének az átállítással járó kellemetlen mellékhatások, télen pedig egy órával később sötétedne. Mivel azonban az EU-tól eltérő téli-nyári időszámítási rendszert használnánk, ez ugyancsak gazadasági hátrányokkal, adminisztrációs tévedésekkel járhatna. A legnagyobb hátrány viszont, hogy érdemben nem nőne a világos esték száma, így a szabadban sem tudnánk több időt eltölteni. A jelenlegi helyzettel az a baj, hogy sokszor korán világosodik, máskor meg korán sötétedik és emiatt sok napsütés megy „kárba” az életritmusunk így nincs összhangban a Nap járásával.

Könnyen kiderülhet persze, hogy az egész javaslat csak egy „gumicsont” és semmilyen döntés nem születik, marad minden a régiben. Arra azonban mindenképpen jó a kezdeményezés, hogy egy komoly, számításokkal is alátámasztott gondolkodás indult el arról, mi is lenne a legjobb megoldás itt, a Kárpát-medencében.