2017.08.10. 17:09
Őrtorony és Cifrakert - Az új, állandó tablókiállítás Szabadbattyán történetét dolgozza fel
Szabadbattyán – A település arculatát a késő római kori Seuso-villa, a török kori Kula őrtorony és a Batthyány-családtól eredeztetett ősplatános hármasa határozza meg. A falu neve 1279-ben bukkan fel először Bathyan alakban.
Váczi-Tóth Bernadett kulturális antropológus, helyi néprajzkutató a Kula őrtorony felelőse, „gazdája” és nyitvatartója egy személyben. Nemrégiben ismeretterjesztő délutánt rendezett a toronyban.
Vár téri vigasságok, várjátékok a torony lábánál
Váczi Márk történész a török hódoltság 145 évéről beszélt előadásában. Utána Tébesz Anikó andragógus-művelődésszervező a magyarországi török kultúrát mutatta be. Váczi-Tóth Bernadett Szabadbattyán és vele párhuzamosan a Batthyány-család történetét, valamint a Kula ismert históriáját elevenítette fel.
A nagyközönséget török ételkülönlegességekkel, köztük az aprónépet gyereksarokkal várták. A látogatók megtekinthették a 4. századi római palotából származó freskókiállítást, és az új állandó tablókiállítást is, mely a falu, a Batthyány-család és a torony történetét dolgozza fel.
Évről évre egyre népszerűbb rendezvény késő tavasszal a toronynál a Vár téri vigasságok és a várjátékok.
A Kula gótikus őrtorony szombatonként 10 és 16 óra között tekinthető meg, hétköznaponként pedig egyeztetés alapján (06-30-432-9312).
A Csíkvár klub nyugdíjasai, háttérben az egyik cifrakerti famatuzsálem, a Szent György-fa
Amint Polyák István polgármester elmondta: folytatódik a Cifrakert alakítása, szépítése. A tó szigetén nemrégiben pihenőpavilont avattak. A tó partján pedig az ősplatános három famonstruma is nevet kapott a keresztségben. A mintegy 200-250 éves platánfák a Szent György, a Szentháromság és a Szent Erzsébet nevet viselik ezentúl. A pavilon és a három platánfa egyházi áldásban is részesült.