Egy túl közelre ültetett tuja miatt dőlhet össze a ház?

Adott egy ház, amelynek az utcára néző fala több pontos is repedezik. És adott egy öt-hat méter magas tuja, aminek a törzse 90 centire van az épülettől. Olvasónk, Krausz Simon a ház tulajdonosa (az egyik a nyolc közül, akik örökölték a házat) és meg van győződve arról, hogy szülei egykori háza azért repedezik, mert a szomszéd tuja gyökerei megrepesztették a ház mellett lefutó beton csapadékcsatornát és a víz a ház alá folyik. A szomszéd és a helyszínen szemlét tartó hivatal szakemebere szerint viszont nem az ominózus tuja okozza a problémát, hanem, legalábbis a szomszéd szerint az, hogy húsz éve nem lakják és nem tartják karban a házat. Régen ugyan volt rendelet arról, a házfaltól milyen távolságra szabad ültetni a fát, de ezt évekkel ezelőtt hatályon kívül helyezték, helyi rendelet pedig nincs erről.

Krausz Simon szerint biztos, hogy a szomszéd tujájának gyökerei miatt repedezik a háza, a szomszéd szerint viszont kizárt, hogy a régi ház emiatt van egyre rosszabb állapotban

– Nézze meg, az esővíz nem ér ki az útra, hanem ezen a repedésen, még a ház fala mellett a földbe távozik, ahol a tuja gyökereinél utat talál magának a ház alapja alá – mondja és mutatja panaszosunk, aki tavaly ősszel vette észre az első nagyobb repedést a tűzfalon. Akkor kérte a szomszédot, vágja ki a fát, mert az tönkreteszi a házat, a szomszéd viszont nem volt hajlandó erre. Krausz úr ezt nem hagyta annyiban, birtokvédelmi eljárást kért, az illetékes csákvári polgármesteri hivatalból az igazgatási iroda vezetője és egy építész is szemrevételezte a házat, amelyről tudni kell, hogy lassan két évtizede lakatlan. A hivatal szakembere megállapította, hogy a tűzfal süllyed, ám szerinte nem a fa felé, hanem az ellenkező irányba, ami alapozási problémákra utal. Ráadásul az utca teljes hosszában repedezett, nem csak a folyókánál. Mivel egy évvel a vélelmezett birtoksérelem, azaz a ház megrepedése után élt csak panasszal olvasónk, egyébként sincs hatásköre eljárnia a csákvári polgármesteri hivatalnak a kérdésben, ugyanis ennyi idő eltelte után már a bíróságtól, peres úton kell kérni az eljárást. A szomszéd egyébként tavaly ugyancsak megkereste a hivatalt, miután több cserép is lehullott a házról az ő telkükre, kérve, hogy a balesetveszélyes állapotot szüntesse meg a szomszéd.

– A szomszéd telkén van az a fa, ami miatt a mi házunk egyre jobban reped. Ennek következménye, hogy a tető is megmozdult és a cserepek leestek, miért én álljak helyt más károkozásáért? – veti fel olvasónk, aki azt szeretné, ha végre valaki komolyabban is megvizsgálná a fa gyökérzetét, mert akkor szerinte egyértelművé válna a probléma.

– 2012-ben vásároltuk meg a házat, a tuja ágait azóta rendszeresen vágjuk, hogy ne érjen hozzá a szomszéd házához, ennek ellenére tavaly a ház hátsó felénél, a fától több méterre estek le a cserepek. Szerintünk a ház repedezését és a cserepek hullását nem a tuja okozza, hanem az, hogy húsz éve lakatlan és gondozatlan az épület – mondta lapunknak a szomszéd, aki úgy érzi, Krausz úr azóta ellenséges velük, amióta ideköltöztek. Egy biztos: hosszú évekkel ezelőtt volt egy rendelet, ami szabályozta, hogy bokrot, illetve fát hány méter távolságban szabad elültetni a szomszéd házfalától, ám ezt évekkel korábban hatályon kívül helyezték, helyi rendelet pedig Gánt esetében sem szabályozza a kérdést. De ha lenne is ilyen rendelet, nem valószínű, hogy megoldaná a fenti, elmérgesedett szomszédi viszonyt. Erre mondják azt, hogy rossz szomszédság török átok. A kérdés csak az, ez esetben ki a rossz szomszéd?