Pozsonyban kezdődött meg az átalakulás

A fehérvári Városi Levéltárban „Rendszerváltó évek" mottóval zajlik a Kodolányi Szabadegyetem szemesztere. Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa Elhúzódó rendszerváltás - 1848 címmel tartott referátumot. Az áprilisi törvények jelentőségére mutatott rá. Ez volt azon időszak kezdete, amikor az ország a rendi viszonyok közül átlépett a polgári társadalomba, a kiváltságoltak társadalmából az érdem, illetve a vagyoni állapot által meghatározottba.

Az átalakulás kezdetét március 15-re teszi, ám nem a pesti eseményeket, hanem a pozsonyiakat tartja döntőnek. E napon indult el az országgyűlés küldöttsége Bécsbe a leglényegesebb követéseket, később megvalósult vívmányokat tartalmazó felirattal, köztük volt a független, felelős kormány, az úrbéri viszonyok felszámolása, a jobbágyfelszabadítás és a közteherviselés.

A forradalom jelentősége az átalakulás szempontjából abban foglalható össze, hogy e követelések mellett állt az ország lakossága, nem csupán a rendi országgyűlés reformerei. Az akkori pesti városi lakosság 25-50 százaléka részt vett a forradalmi eseményekben, s ennek komoly visszhangja volt más városokban is. A március 15-ei forradalom hírét hallva Debrecentől Győrig, Nagykanizsától Kassáig nem volt olyan pontja az országnak, ahol ne lettek volna hasonlók.

Az áprilisi törvények az átalakulás alaposságát és mélységét tekintve hosszú időre meghatározták a magyar történelmet.

Hermann Róbert (képünkön) szerint a Batthyány Lajos vezette, nagykoalíciósnak nevezhető, független, felelős magyar kormányt minden idők legintellektuálisabb miniszteri gárdája alkotta Fotó: Molnár Artúr

A törvényhozásban - ellentétben a korábbi időkkel, amikor is csak a magyar népesség töredékét reprezentálta - megvalósult a népképviselet. Volt cenzus, vagyoni alapon szelektáltak, ezen a felsőfokú végzettségűeket megillető választójog árnyalt. A korban csak Franciaországban létezett általános választójog.

E jog elosztásáról döntve tudták azt, hogy egy politikai rendszer stabilitását az határozza meg, hogy a közvetlen, illetve közvetett döntéshozók érdekeltek-e a rendszer fenntartásában.

- Ilyenek a vagyonosok, hiszen ha nincs rend, akkor a vagyon is odavan, és ilyen az értelmiség, akik tudják, hogy nagy baj lehet, ha nincs rend.

Az előadás kitért a nemzetiségi kérdésekre, az ország területi integritására is. Az áprilisi törvények visszacsatolták a Partiumot. Törvény született Erdély és Magyarország uniójáról, ez 1848 júniusában valósult meg. Ugyanakkor sikertelen volt a katonai határőrvidék reintegrációja az ország déli és keleti részén, ide értve Horvátországot, Szlavóniát, a Szerémséget, illetve a Temesi bánságot és Erdély keleti határvidékét.

Az áprilisi törvények sokszor hiányosságként kezelt témaköre, hogy bár az akkori Magyarország felét nem magyarok lakták, mégis elmaradt a nemzetiségi kérdés rendezése. Erre azonban nem volt tisztességes európai minta. A kormány nem zárkózott el a nemzetiségeket szolgáló jogoktól, de az ország ilyen alapon történő feldarabolására nem volt hajlandó. A vegyesen lakott területek miatt ez képtelenség is lett volna. Mindemellett az 1849. júniusi népképviseleti országgyűlés törvényt hozott a nemzetiségek jogállásáról, amelyben területi önkormányzatiság nem, de a nemzetként való elismerés szerepelt. Hasonló is ritka volt az egyidős európai politikában.

Az 1848-49-es rendszerváltás sikere, hogy olyan alapossággal hajtotta végre a társadalmi és gazdasági átalakítást, amellyel a szabadságharc leverése után felálló neoabszolutista rendszer sem tudott mit kezdeni, kénytelen volt végrehajtani a forradalom legfontosabb követeléseit.