Országos sajtmustra volt muzsikával, Nagyegyházán (frissítve)

A tervezendő országos sajtút egyik állomása lesz Etyek, ahol az ödönmajori tehenészetet birtokló Bicskei Mezőgazdasági Zrt. tehénállománya adja a jó magyar tejet. Óbarok-Nagyegyházán van a társaság istállója, amelyet hajdan a Batthyányak építettek és tejgazdálkodást folytattak benne, mostanra pedig kulturális és zenei előadásokkal szolgál – vidéki módon. Egy kis falatozás, helyi termék is jár a kulturális eledel mellé.

Ezúttal a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) és a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat (MNVH) támogatásával szervezte meg a Hangistálló működtetője, a Völgyvidék Leader Közösség és maga Hegedűs Imre a Sajtkészítők Egyesülete (KKASE) vezetőjével, Kovács Lászlóval karöltve az I. Magyar Sajtmustrát a hétvégén.

Különlegességekkel rukkoltak elő az ős- és kistermelők, akik egyben állattartók is, marhát, juhot, kecskét nevelnek, s manufakturálisan állítják elő saját termékeiket. Többnyire ők is értékesítik a jellemzően tájjellegű sajtokat, kis tételben, a nagyüzemi, ipari technológiákat mellőzve. Tartósítószermentesen, hagyományos eljárással, természetesen kisgépekkel, s a mai higiéniai előírások betartásával árusíthatják a gazdálkodók igényes portékáikat. A kézműves élelmiszer drágább, a minőségi árut meg kell fizetni, de sokan úgy vélik, inkább kevesebb, de jobb ételt vesznek egészségük érdekében.

Nagy Róbert és párja, Magdolna Dégről érkeztek. Hagyományos tehénsajtot készítenek, egyedi oltással. A mákos sajt a specialitásuk, a száraz vörösborokhoz kínálják garatsajtként (Fotó: Zsohár Melinda)

- A tehénsajt sárgább, a kecskéé fehérebb – magyarázza az alapvető különbséget Nagyné Zele Margit kistermelő Egerből. – Minimum három hónapig érleljük a sajtokat, s a tradicionális fajták mellé különlegességeket kísérleteztünk ki mi, magunk – mondja. Zelleres és levendulás camembert, aszalt paradicsomos és bazsalikomos kecskesajt, chilis, medvehagymás változatúakat kínál kóstolásra. Férje, Nagy László másik asztalnál szintén árusít, Nagy-Magyarország alakú sajt díszeleg nála. A Kecsketenyésztők Tanácsának elnöke, s ő az egyetlen diplomás juhász széles e hazában! Azért igazi, mert bár agrárfőiskolát végzett, ötödíziglen viszi a családi örökséget, a juhászatot, vérében hordozza a tudást. Nemrégiben még ezer birkája legelt, eladni kényszerült őket, most százhúsz kecskéje van. Eger széli tanyáján a rendszerváltás óta önálló gazdálkodó, feleségével együtt.

Úgy látszik, a Nagyok sora érkezett Nagyegyházára, Fejér megyéből is kettő. A mányi idősb és ifjabb Nagy László és édesanyjuk, Katalin munka mellett tartanak kecskéket. Lászlón öregapja kékfestő köténye NL monogrammal, pultján lilahagymás, kakukkfüves, köményes sajtok. Nagyon jónak tartják a napsütéses sajtmustrát a festői helyszínen. Dégről érkezett Nagy Róbert és párja, megyeszerte ismert hatalmas, sárga tehénsajtjaikkal. Róbert óriási termetével, hatalmas kezével jelenség, hozzá e derék sajtok illenek, amelyek teljes értékű, egyenként 80 liter tejből készülnek. A Mezőföld kincseként kínált „malomkerekek” egyedi oltásúak, nincsen „gyöngítve” a tej.

Hammangné Tombor Ágnes Tabajdról hozta el szintén kecskesajtjait, Kalla János nagyapa és Kalla Roland fia Sümegprágáról jött el három unokájával, Trisztánnal, Joellel és Robinnal a sajtjaival és egyéb delikáteszeivel. A nevek magyarázata, hogy mindenki svájci-magyar állampolgár, pár éve repatriáltak Svájcból, a hazahozott tőkéből magyartarka tehenészetet alapítottak! Ez nem ipari tehén, magyarázza János, aki valaha órásként kereste kenyerét.

Czékmási Csaba Üllőről a Regélő folyóiratát ajánlja jó szívvel, arca-karaktere, ruházata olyan, mintha Balassi korából tévedt volna erre. A hangulatot fokozandó Hegedűs Imre élőben mutatja be a sajtkészítést, a kemence mellett, a szabad tűzön rézüstben melegszik az ödönmajori tej. Kattognak a fényképezőgépek, megható és szép látvány az ősi mozdulatokkal, a szemünk láttára készülő finom eledel. Évezredes nyílt titok.

Kovács László szervező elégedett a debütálással, tangóharmonika szól, többen borokat iszogatnak, s persze pörkölt nélkül még sajtmustra sincs. Estefelé Ribli Ilona csellóművész és férje, Kolozsvári Mihály a Hangistállóba invitálja, tradicionális magyar kamarazenei koncertre a látogatókat. Ahogy szokták máskor is. Szellemnek, lékeknek, testnek, gyomornak táplálékot. Így kerek a világ.