Sétálótér lenne a bíróság előtt?

– A rendszerváltás óta nem volt olyan program, amely a nagyvárosokat együtt kezelve elismeri azt a fontos szerepet, amit ezek a városok az ország életében betöltenek. Fehérvár egy nagy lehetőséghez jutott a Modern Városok Program aláírásával, ám a munka csak most kezdődik – jelentette ki Cser-Palkovics András polgármester a keddi aláírás jelentőségét értékelve.

– Rajtunk múlik, mi és mikor valósul meg az együttműködésben leírtakból. Most arra kaptuk meg a lehetőséget, hogy elinduljanak a tervezési munkák, azokhoz megtörténjen a megfelelő források biztosítása, majd a kivitelezés és a végrehajtás – fogalmazott. Megköszönte Vargha Tamásnak, a megyeszékhely országgyűlési képviselőjének, hogy kormánytagként segítette a program életre hívását.

– A városban áttételes gazdasági fejlesztésre van szükség, amely vonzóvá teszi a szakképzett munkaerő számára a letelepedést. Olyan várost kell teremteni, ahol a középiskolák, a főiskolák, az egyetemek az ipari igényeknek megfelelő számú és képzettségű szakembert képeznek – emelte ki az országgyűlési képviselő.

Sokmilliárd forintba kerülhet, ha tényleg a föld alá viszik a Zichy ligetnél az autóforgalmat. Mivel nem lenne keresztező út, a bíróság előtt egy nagy belvárosi tér jönne létre, kitágulna a kis belváros

A feol.hu kérdésére Fehérvár polgármestere kifejtette: a Zichy ligetnél azért szeretnék a föld alá vinni az autóforgalmat, mert akkor egy nagy belvárosi teret lehetne kialakítani a bíróság előtt, így jelentősen tágulna a klasszikus belváros. Az elképzelések szerint az egykori Domus áruháznál kezdődne az aluljáró, s a börtön utáni szakaszon jönnének fel újra felszínre az autók. Azt egyelőre senki nem tudja, mennyibe kerülne mindez, ezért először a tervezésnek kell megtörténnie. A polgármester konkrét határidőt sem tudott mondani azzal kapcsolatban, hogy ez a többmilliárdos átépítés mikorra valósulhat meg.

Az életminőség javítását segítő döntések közé tartozik, hogy a Fekete Sas Szállóból egy átriumos megoldással hangversenytermet alakítanak ki, ami alkalmas lesz konferenciák megrendezésére is.

– 2024-ben Magyarország adja majd Európa kulturális fővárosát, véleményem szerint ezért a címért mindenképpen érdemes lenne indulnia Székesfehérvárnak, az említett beruházások megteremtik ehhez a lehetőséget – tette hozzá a polgármester.

Az ország ötödik legnagyobb kórháza, a Fejér Megyei Szent György Oktató Kórház esetében pedig annak a belgyógyászati tömbnek a megvalósulása kapott most zöld utat 2020-ig, amelynek megépítése az egykori pólus programban is szerepelt, de akkor mégsem valósult meg. Elhangzott, hogy a Palotavárosi tavak mögötti területen, illetve részben az alsóvárosi réten elindul a „Zöld város – Fehérvár tüdeje” program, ahol pihenőparkok és szabad-idős területek alakíthatóak ki, valamint egy erdősávot is terveznek telepíteni. (Az Alsóvárosi rét részben magánterület, ennek visszavásárlását is érdemes megfontolni.)

Az egykori Ybl általános iskola üresen áll és a Kodolányi János Főiskola sem használja a régi épületét. Ezen a területen szeretne a város egy középiskolai campust létrehozni. Ez összefüggésben van azzal is, hogy a város clasp rendszerű iskolái nincsenek túl jó állapotban, ám, mint Cser-Palkovics András hangsúlyozta, semmilyen döntés nincs iskolák esetleges átköltöztetését illetően.

– A multifunkcionális csarnok területét a Budai út mellett már kijelöltük, elkészült a tanulmányterv is, amelyből az engedélyes és kiviteli terv készül – erre biztosítja a forrást a kormányzat, a jövő hét elején pedig már az operatív ütemezésről fogunk tárgyalni az egyes beruházásokat illetően – mondta Székesfehérvár polgármestere.