Seuso-kincs - A pincebeli gyilkosság körülményei még mindig tisztázatlanok

– Nagyapám nagypapája 1878-ban a pincéje mellett, egy szilvafa kiásásakor találta meg a quadripust – idézte fel a múltat a Fejér Megyei Hírlapnak Borbély István. – Miután az ezüst állványt a szépapám meglelte, a református lelkésszel elvitte a Nemzeti Múzeumba, ott van ma is. Azóta tudjuk, igen nagy a valószínűsége annak, hogy a quadripus volt a tartószerkezete a Seuso-kincs egyes tárgyainak. Eredetileg vegyész vagyok, tudom, hogy egy öntés egyedi, megismételhetetlen, s ez igaz a nagy tisztaságú nemesfémekre is. A perben azonban nem sikerült bizonyítani, hogy az állvány és a kincs azonos öntés eredménye. Most már ez megtehető, hiszen birtokunkban van a kincs jó néhány darabja.

Borbély István a pince mellett. A távolban látszik a bánya, ahol Sümegh talán megtalálta a kincset.

Borbély István szerint bizonyos, hogy a tárgyak összetartoznak. De ez még nem elég, ezért keresik a szakemberek azt a helyet, ahol Sümegh megtalálta a kincset.

– Amikor polgármester lettem, édesapám elmesélte, mi történt a hetvenes években. Kérdezősködni kezdtem, és rá kellett jönnöm, hogy legalább negyven tárgyról beszélnek, volt, aki le is rajzolta őket. De a rajz eltűnt. Akad, aki kétszázra teszi a műtárgyak számát. Megkeresett Sümegh József apja is és elmondta: a fia gyilkosság áldozata lett és szeretné, ha segítenék neki abban, hogy ez ne legyen eltussolva. Elmondta, az a meggyőződése, hogy Czinege Lajos környezetéből a legmagasabb katonai körök tagja a két gyilkos. És ő ismeri azt a két tisztet, akik felkísérték a pincéhez és megölték a fiát. Azonnal felvettem a kapcsolatot a megfelelő szervekkel, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Nem kell nagyon okosnak lenni ahhoz, ha a katonai elhárításra gondolunk a történtekkel kapcsolatban, hiszen nagy a valószínűsége annak, hogy Sümegh József halála már csak következmény volt, az információk már jóval korábban eljutottak bizonyos helyekre. Ezt bizonyíthatja az is, hogy képviselőtársam, az egyik háziorvos, Rácz Géza elmondta: amikor megtörtént a haláleset, őt hívták. Megállapította a halál tényét, de semmi mást, ám utána azonnal elvették tőle az ügyet. Nincsenek véletlenek.

A quadripus, amit Borbély István szépapja ásott ki a pincétől nem messze. Fotó: FMH-Archív

Az amerikai bíróság, amely a magyar állam követeléséről döntött, a per során nem foglalkozott sem a quadripussal, sem a gyilkossággal. Borbély István édesapja a tanúk között volt.

– Édesapám kiutazott volna a tárgyalásra, már megvették a repülőjegyét is, de névtelenül, telefonon halálosan megfenyegették, és lemondta az utat. Természetesen erről akkor megtettük a bejelentést, de fejleménye nem volt.

Hihetetlennek hangzik, de sokan még mindig félnek.

– Igenis félnek, de még én is ötször meggondolom, mit mondjak el. Néha úgy látom, a hatóság képviselői közül sokan nem ezen a földön élnek.

A Borbély-pince két részből állt, az egyikben lakni is lehetett. A másik részben, a húsz méteres borospince első részében találtak egy gödröt, olyan méretűt, mint amilyen a római rézüst, amelyben valószínűleg a kincsek voltak.

– Sümegh József úgy volt ott két szíjra felakasztva, hogy leért a lába a földre. Ez az ügy ma is nagyon sötét, és remélem, hogy talán még megszólalnak azok, akik tudhatnak valami fontosat. De tény, hogy sokan még mindig fenyegetettség alatt élnek. Szerintem azoknak, akik egykor a bányában dolgoztak, és a magyar biztonsági szolgálat egyes embereinek lehetnek még információi. Remélem, ezek eltussolásához ma már nem fűződik olyan érdek, mint annak idején, a gyilkosságot követő években.

A quadripus és a kincs összetartozik

A quadripust 1878. május 2-án találták meg, 10-én már a múzeumban volt, júniusban bemutatták a párizsi világkiállításon. Háromlábú állványnak, tripusnak hitték és csak 2002-ben jöttek rá, hogy négylábú, összecsukható állványról van szó. A Seuso-kincshez tartozását stílus és díszítésbeli egyezések mellett az is bizonyítja, hogy tökéletesen ráfér például a vadásztál. Azért külön rejtették el, mert nem fért el a rézüstben, ahol a többi lelet.