Sok a galamb a városban – hatásos a megvillanó CD lemez vagy a madárbáb?

Őrületesen idegesítő, amikor a galambok kéretlenül megjelennek az erkélyeken. Arról nem is szólva, hogy veszélyes betegségeket terjesztenek, a guanó pedig tönkretesz minden felületet, amihez hozzáér. Lehet tenni valamit, vagy tűrjük el, hogy rendszeresen odapiszkítanak? Költési idejük akár augusztusig is elhúzódhat – ez idő alatt pedig mindent elkövetnek, hogy megfelelő helyet találjanak Nyáron az ember szeret kimenni az erkélyre, ugye. A lakás hűvösebb időben alig látogatott helyiségében azonban kellemetlen meglepetések okozhatnak problémát: ez pedig a galamb, amely azt hiszi, saját territóriumából próbáljuk őt kitaszítani A galambról sajnos ki kell mondani, hogy kártevő – szögezi le Mike Bálint, aki társával Floch Gáborral együtt nagyon jól ismeri a galambok kártékony jelenlétét.

- A galamb veszélyes betegségeket, szalmonellát, lisztériát, E. coli baktériumot közvetíthet, arról nem is beszélve, hogy súlyos allergiát vagy egyéb légzőszervi betegséget okozhatnak ürülékének, tollazatának levegőbe kerülő apró részecskéi – tudjuk meg a szakembertől, aki szerint annak, hogy az erkélyünket kiválasztja egy vagy több galamb, egyértelműen a fészkelési szokások kialakítása az oka. - Ösztönösen olyan helyeket keresnek, ahol szélvédett, árnyékos környezetben, ragadozóktól védve építhetik meg a fészküket. A magaslati pontokat pedig azért kedvelik, mert onnan könnyen szemlélhetik a környezet, szemmel tarthatják a rivális egyedeket, kereshetik az ivóvizet, elemózsiát – sorolja Mike Bálint. A fészkelési időszak, amely akár augusztusig is eltarthat, a legkellemetlenebb időszak Mit tegyen az ember, ha megjelennek ilyenkor a galambok az erkélyen? – vetődik fel a jogos kérdés.

- Tudni kell, hogy az a fajta galamb, ami a városokban él, nagyon hanyag fészekrakó madár, akár három gally is elég neki ahhoz, hogy késznek tekintse a fészkét. Nem erre fekteti a hangsúlyt, hanem a helyre, azaz az erkély védettségére. Tehát viszonylag gyorsan megoldják a fészekrakást és hipp-hopp letojják a tojásokat. Nagyon hatékonyak, ezért nagyon szaporák is. Éppen ezért, mivel ez egy gyors folyamat, idejében kell reagálni rá – tanácsolja a szakember. El kell tehát mindig hessegetni őket, és nem szabad hagyni, hogy kikeljenek vagy felnőjenek az erkélyen a fiókák, mert akkor sosem szabadulunk meg tőlük! - Állatszeretetből nem szabad hagyni őket, inkább minél előbb küldjük el őket, szüntessük meg a fészküket. A letojt tojásokat pedig ki kell dobni! Nyersen hangzik, de nem lehet mást tenni! – vélekedik Mike Bálint, akinek arra is van tanácsa, mit tegyünk, ha már kikeltek a fiókák.

- Ez már állatvédelmi kérdéseket vet fel. Amíg nagyon picik, kénytelenek vagyunk hagyni, amíg el nem kezdenek tollasodni. Ha csak pár sárga szál van rajtuk, akkor már tudnának gondoskodni róluk madármenhelyen. Illetve ilyenkor is érdemes szakembert hívni. A jövőre vonatkozó kockázatok kiküszöbölésére is érdemes gondolni, hiszen az embernek nincs energiája arra, hogy folyton lesben álljon az erkélyajtó mögött

- Sajnos riasztani ezeket a madarakat nem lehet semmivel, se vizuális, se audio alapú riasztókkal. így hát nem jelentenek komoly megoldást a madárbábok, a szélben lebegő nejlonszatyor, a napfényben megcsillanó cd lemez sem. Egyedül a mechanikus távoltartó rendszernek van értelme, ez pedig a galambtüske és a hálózás. Erkélynél tüskét ugye nem lehet kitenni, viszont hálót igen. Ez hosszú távú megoldás lehet, a háló minőségén múlik, mennyire időtálló – tudjuk meg. Székesfehérvár közepesen fertőzöttnek számít galambok szempontjából, ott van több, ahol etetik őket.