Új szobor a gárdonyi szabadstrandon: Herman Ottó után Chernel István alakja

A sétány mellett álló szobrok alakjainak kiválasztásakor az évfordulók siettek eddig a tervet megálmodó L. Simon László miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, valamint Tóth István, Gárdony polgármestere segítségére.

Tavaly Herman Ottó halálának 100. évfordulójára emlékeztünk, idén pedig Chernel István születésének 150. évfordulóját ünnepeljük mutatta be a két híres, mester-tanítványi kapcsolatot ápoló természettudóst Semjén Zsolt. Chernel István követte a nagy természettudóst, Herman Ottót 1916-os halála után a Madártani Intézet vezetői székében, de tragikus módon csak rövid idő adatott meg neki, 1922-ben fiatalon elhunyt. Olyan tehetség volt, akinek adottságait nemzedékek során munkálta ki a természet, hiszen nagyapja és apja is érdeklődött az ornitológia iránt, utóbbi évente készített feljegyzéseket a madarak vonulásáról emlékezett a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt (a képen jobbra) avató beszédében felidézte Chernel István életútját, méltatta munkásságát. L. Simon László az évfordulóra megjelent két új könyvet mutatta be: a kétkötetes, monumentális mű Faragó Sándor munkája , a polihisztor tevékenységéről szól cikkeivel kiegészítve, a Chernel István vadászati írásait tartalmazót pedig Majthényi László szerkesztette

Chernel István ugyan apja kérésére jogot végez, majd közigazgatási gyakornokként helyezkedik el a megyénél, egy jó évre rá beadja lemondását, amitől börtönből szabadult sasnak érzi magát. Kutat, járja az országot, jegyzetel, múzeumban dolgozik, rajzol, fest, vadászik, megfigyel és gyűjt, de közben feljegyez halászatra, vadászatra vonatkozó szólásokat, mondásokat. Mindig úgy vagyok az ornitológiával, mintha a gondviselés adta volna lelkembe a hozzá való kedvet, és egy egész nemzet előtt felelős lennék érte, mely megró, ha nem járok el benne lelkiismeretesen idézte Chernel István szavait Semjén Zsolt.

Kiemelte, a lázas munka nem maradt eredmény nélkül, hiszen 34 éves korára összeállt az azóta is páratlan értékű, Magyarország madarai című könyve. A Kárpátoktól az Al-Dunáig az egész országot bejárta, de legtovább a Velencei-tónál időzött, ahol a madáréletnek olyan hatalmas kibontakozására talált , hogy az párját ritkítja, kivált a tavaszi és őszi vonulás szakaszában.

Az írással egy külföldön is páratlan mű született, amely ugyanakkor kifejezetten a magyaroknak szól. Az országot nyitott füllel járó Chernel István nemcsak a madarakkal kapcsolatos közmondásokat, népdalokat idézi, többek között Tompa Mihály, Vörösmarty, Arany és Petőfi tollából született versekkel színesíti megfigyeléseit. Megenyhült a lég, vídul a határ, S te újra itt vagy, jó gólyamadár! emelte ki Tompa Mihály sorait a természettudós által is idézettek közül beszédében a miniszterelnök-helyettes.

Chernel István szenvedélyes vadászként élvezetes vadásznaplót vezetett, a Nemzetközi Vadászkongresszus létrejöttén munkálkodott, vadászatában egyesült a természet szeretete és a tudományosság: szemléletesen ír a velencei-tavi nagy vadászatról is, amin minden nevezetes vadász igyekezett részt venni.

A természet iránti érdeklődése igen széles körű volt, norvégiai tanulmányútjáról például sítalpakkal érkezett meg, majd a magyarországi síelés meghonosítójaként megjelentette a Lábszánkózás kézikönyve című munkát, a síelésről szóló első hazai kézikönyvet foglalta össze a természettudós szakmai életútját Semjén Zsolt.

Chernel igazi polihisztor volt, értett egyet Semjén Zsolttal L. Simon László, aki bemutatta azt a kétkötetes, monumentális könyvet, amelyet Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora publikált Lélekkel teljesített hivatás címmel. Ennek első kötete forrásközlemény, hiánypótló a területen, hiszen Chernel István írásai, naplói először érhetők el teljes egészében, nyomtatásban.

Az életmű átfogó feldolgozása, életrajzi adatokkal színesítve, a második kötetben kapott helyet mondta el L. Simon László. Intézményes természetvédelemre abban a korban nem volt szükség, hiszen tudták, a legjobb természetvédő az a vadász, erdész, gazdálkodó ember, akinek elemi érdeke fűződött a saját környezete rendben tartásához foglalta össze azt a vadászaton keresztüli természetszeretetet, mely a kötetekből is kiolvasható. Chernel István Velencei-tóhoz fűződő kapcsolatára is fény derül az írásból. Életútját meghatározta, hogy anyai ágon a jelentős birtokokkal bíró Festetics-család tagja volt, hiszen elsősorban történészként számon tartott apja mellett a Georgikont alapító família is jelentős hatással volt rá. Házasság útján fűzte szorosabbra a szálakat családja a Velencei-tó mellett két kastélyt is fenntartó Meszlényiekkel, akik országgyűlési képviselőt, megyei hivatalnokokat adtak a térségnek, annak építészeti, kulturális képét jelentősen formálták. Az említett birtokokon gyakran vendégeskedett Chernel is.

L. Simon László felhívta a figyelmet egy másik könyv, a Chernel István válogatott vadászati írásait, vadásznaplóit tartalmazó A vadászat nemes élvezete című könyv megjelenésére is, melyet Majthényi László, a Vas megyei közgyűlés elnöke publikált.

Szakma és hivatás a szobrokon

Festőnek, nem szobrásznak készült Kontur András, aki a szobrot készítette Chernel Istvánról, amely május vége óta a szintén általa készített, Herman Ottót megformázó alkotás közelében áll.

Hogyan vezetett útja a szobrászathoz?

Gyermekkorom óta autodidakta módon rajzoltam és festettem, nem volt kapcsolatom a szobrászattal. Semmilyen szobrászt vagy kőfaragót nem ismertem. Így festőnek készültem és nem szobrászművésznek. A kevés jelentkező miatt viszont nem indítottak festő szakot a szakiskolában, ahová az egyetem előtt jelentkeztem, ezért aztán kőfaragást kezdtem el tanulni. Egy év után azonban már éreztem, hogy egész életemben ezt szeretném művelni. Kőfaragás és kőszobrászat tanulmányaim után, sok éves szakmai gyakorlatot követően kezdtem el az egyetemet, közel harminc-évesen.

Legtöbbször gránittal és mészkővel dolgozik. Miért esett éppen ezekre az anyagokra a választása?

E két természetes kő-anyag mellett a márvány a harmadik matéria, de az én témáimhoz leginkább a gránit és a mészkő illik. Emellett az általam nóvumként alkalmazott, irányított roncsolásos technika is szebb mészkövekkel, mint márvánnyal.

Herman Ottó szobrát is ön készítette el az agárdi szabadpartra. A stílusbéli egység szándékos volt?

Igen, a szobrok komponálása, mérete és stílusa is nagyon hasonló. Szeretnék olyan szobrokat létrehozni, amelyek a megszokott plasztikai eszköztárnál gazdagabb, érdekesebb elemekkel készülnek. Mellszobraim esetében például az ábrázolt személy tevékenységére utaló részletek is megjelennek reliefként a szobor talapzatán.

Melyeket tartja legfontosabb munkáinak?

A tavaly készült Szent Józsefet és a gyermek Jézust ábrázoló kétalakos szoborkompozíciómat, a mellszobrok közül pedig a szintén a múlt évben megformált Herman Ottót.

Chernel István 1865. május 31-én született Kőszegen. Egyetemi évei alatt bejárta Magyarországot. Szinte egész életét az ornitológiának szentelte, legszívesebben a Velencei-tó mellett dolgozott. Az 1899-ben megjelent főművében, a Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre című kötetben többek között a környék madarait mutatta be. Könyve az első tudományos madártani munka, amely magyar szerző alkotása. A Velencei-tónál megismerte a helyi dialektust is, amiről több nyelvészeti írást is megjelentetett. Chernel István nevét viseli az 1959-ben avatott agárdi madárvárta, amelynek falán tábla emlékezik itteni tevékenységére. Emléktáblája áll az agárdi strand bejáratánál és utcát, iskolát is elneveztek róla a településen.