Társasházi közgyűlések - elmeszelik a bíróságok a hiányos meghívókat, határozatokat

Egy közgyűlési meghívó kapcsán rendszerint csak félmondatos napirendi pontok kíséretében küldik a meghívókat a közös képviselők, s nem kerül hozzájuk magyarázat, melléklet, táblázat. Ugyanakkor a törvény nagyon részletesen szabályozza, mit kell csatolni egy meghívóhoz, beszámolóhoz. Kérdésünkre Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke hangsúlyozta: amennyiben hiányosnak találtatnak ezek a dokumentumok, abban a pillanatban hatályon kívül helyezik az elfogadásukat a bíróságok. A szakember rávilágított:

- Ebben, azt gondolom, kimondottan a közös képviselőinknek kell felnőniük a feladathoz és nagyon részletes, mindennel megindokolt beszámolóval kellene készülniük – árulta el kérdésünkre az elnök. Aki szerint egyébként a meghívóknál általában a napirendek meghatározása a probléma: - A bírók álláspontja, hogy olyan napirendi pontokat kell megfogalmazni, amelyekből a tulajdonos el tudja dönteni, hogy ez a téma érdekli-e, gyakorlatilag, hogy „belenyúlnak-e a zsebébe", érinti-e az anyagi helyzetét. Tehát, hogy szándékozik-e részt venni a gyűlésen avagy sem.

Bék Ágnes szerint a társasházi közgyűlések dokumentumainak egyértelműnek és részletesnek kell lenniük Fotó: A  szerző

Jelenti ez egyrészt azt, hogy egyértelműen kell fogalmazni, másrészt, hogy nagyon részletesen kell kifejteni a napirendi pontokat, s ha egy mód van rá, részletes tájékoztatót is kell mellé csatolni. Jó és élő példa erre a szakember által tolmácsolt jellemző helyzet: az adott társasház napirendi pontként jelöli meg például azt a mondatot, hogy „pályázaton való indulás". Ugyanakkor, amikor megvolt a közgyűlés, a jegyzőkönyvből kiderül, hogy döntöttek a pályázatról, kiválasztották a kivitelezőt, döntöttek arról is, hogy anyagiakban ki hogyan járul hozzá a pályázaton való részvételhez. A probléma jogilag ezzel az, hogy a meghívó napirendjéből nem derült ki, hogy a közgyűlésen már ilyen mélységekig hatolnak a témában, azaz, hogy már konkrét, anyagi kérdésekben is döntenek. Ilyenkor, ha bíróságra kerül az ügy, a bíró azonnal hatályon kívül helyezi a döntéseket.

Az ilyen jellegű kérdéses közgyűlési határozatok gyakran szólnak arról, hogy az adott társasház indul egy pályázaton vagy felújításba kezd, illetve nagyobb összegű kiadásra készül. Ezek a határozatok mindaddig érvényesek, amíg bíró hatályon kívül nem helyezi azokat. A döntések megtámadására a tulajdonosoknak hatvan napjuk van, azaz ennyi időn belül indíthatnak pert. Ha ez megtörténik, elindul a bírósági eljárás, ám közben a lakók közgyűlésen hozott döntése is érvényben van arról, hogy indulnak egy pályázaton vagy felújítanak. A bírósági eljárás ideje alatt is zajlanak általában az események: elindul a felújítás, megkezdik a bankok a finanszírozási eljárásokat. Ám kiderült, hogy a bankok gyakran azokban az ügyekben, ahol bírósági eljárás folyik egy társasházi döntés kapcsán, leállítják a hitelkérelem bírálatát a per befejeződéséig. Ennek azonban az egyesületi elnök szerint nincs jogalapja, ugyanis amíg egy ellenkező bírói ítélet nem született, addig érvényes a társasház lakógyűlésén hozott határozat.

Ilyenkor persze mérlegel a bíróság, hogy felfüggeszti-e a megindult folyamatot, eljárást: akkor szokta megtenni - mesél tapasztalatairól Bék Ágnes -, amikor az eredeti állapot visszaállítása lehetetlen lenne, ha végül mégiscsak hatályon kívül helyezné a bíró az eljárás végén a megtámadott határozatot. Például nem engedik lebontatni a kérdéses fás kamrát a per lezárulásáig, mert utólag visszaépíteni már elég nehéz...

A társasházi egyesületi elnök azt reméli, a bankok felé is sikerül olyan ajánlást megfogalmazniuk, amellyel a jogilag tiszta utat választják.