Szennyvíz folyik a tóba – a tulajdonosnál kiverte a biztosítékot az utolsó döntés

Bozsoki Ágnes szerint továbbra sem megoldott a szennyvíz biztonságos elvezetése, a képen is látszik a pöcegödör

Régi idők problémáit idézi az az eset, mellyel kapcsolatosan olvasónk megkeresett: engedéllyel rendelkező ivadéknevelő tavába a szomszédos udvarból folyik a szennyvízgödör tartalma. A környezetkárosítás eme formája jól ismert mindazok előtt, akik alkalmazzák a talajba elszivárgó pöcegödrök nyújtotta „kényelmet” és költségmegtakarítási lehetőséget. Amely azonban a mai világban már nem csak illegális, de kifejezetten büntetendő cselekmény is, köszönhetően az ezzel kapcsolatos vízgazdálkodási paragrafusoknak. Szabadbattyánban vagyunk, egy nagy halastó és a Malom-csatorna szomszédságában húzódó kis ivadékgondozó tavacskák mentén, melyet Bozsoki Ágnes édesapjától örökölt. Megkerülve a tavat egy hátulról elkerítetlen ingatlanhoz érünk, amelynek jól megtelt, nyitott pöcegödréből folyik át a szennyvíz a kis tóba. A tó vize összeköttetésben áll a Malom-csatornával, amely pedig számos vízfolyással és tóval áll kapcsolatban. Szél lengedez, viszi magával a nehéz szagokat. Nehéz paksamétát cipelünk magunkkal, kezünkben jegyzőkönyvek, határozatok: rendőrségtől, katasztrófavédelemtől, önkormányzattól, környezetvédelmi igazságügyi szakértőtől és ügyészségtől. Mind egyöntetűen megállapította a környező talaj és a tó minőségének szennyezését, veszélyeztetését, valamint a pöcegödör balesetveszélyes állapotát. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megállapítását követően kérte a helyzet helyreállítását, amely az elszivárgás megszüntetéséből áll, valamint jelezte az építésfelügyeleti hatóságnak a balesetveszélyes állapotot. A szabadbattyáni önkormányzat jegyzője, Némethné Jenei Éva kezdeményezte is a közszolgáltatási bírság kiszabását, hiszen a községben biztosított a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése. Tehát aki akarja, meg tudja oldani a kérdést. Sőt, akár a kiépített szennyvíz-közmű hálózatra is rá lehet csatlakozni, ahogy a szomszédok is teszik. A katasztrófavédelem fel is hívta a használó és a tulajdonos figyelmét is arra, hogy szüntessék meg a kialakult állapotot. És a bibi is itt kezdődik. Az ingatlant ugyanis albérlők lakják, akik a jegyzőkönyvek szerint már ebben az állapotban vették át az udvart is a tulajdonostól. Aki egyébként állította – szintén a jegyzőkönyvekben: amikor ő lakott ott, rendszeresen szívatta a pöcegödröt, bár ezt bizonyítani nem tudta. Az albérlők panelből érkeztek, derül ki tanúvallomásaikból, így nem tudták, mi a teendő a szennyvíz gödörrel. Bár azt látták, hogy állandóan egy szinten van – tehát valahol elszivárog. Az ügy későbbi menetében becsatlakozott a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala is, amely szintén határozatban kötelezte a veszélyes állapot megszüntetését – bár ez nem a szivárgásra vonatkozik, hanem arra, hogy bárki bármikor beleeshet a nyílt tetejű tákolmányba.

A panaszos kis halastava, ahová belefolyik a szennyvíz

De vajon ki a felelős? Az albérlő vagy a tulajdonos? A rágódás jogi útvesztőket eredményezett, annak ellenére is, hogy az igazságügyi szakértő egyértelműen kijelentette: „A bűncselekmény elkövetéséért Albérlők és Tulajdonos egyaránt felelősek”. A hatósági ellenőrzések után persze az albérlő némileg igyekezett: egyszer kiszippantotta a tárolót a jegyzőkönyvben foglalt vallomása szerint. A tulajdonos azonban állítólag azt mondta neki, nem foglalkozik a kérdéssel, a ház ugyanis eladás vagy végrehajtás alatt van. Megoldás azóta sem született az ügyre, illetve a szennyvíz biztonságos és környezeti terhelést csökkentő elvezetésére, noha 2015 júliusa óta zajlanak az eljárások, levélváltások, születnek határozatok és megállapítások. Amelyek mindegyike egyértelműen olvasónk állításait támasztja alá. A pöcegödör azonban azóta is ott van. Egy újabb határozat volt az, ami „kiverte a biztosítékot” Ágnesnél, mégpedig a Székesfehérvári Járási és Nyomozó Ügyészségé, amely kijelentette, hogy az igazságügyi szakértő utalása az „egyetemleges felelősségre” vonatkozóan a „büntetőügyben nem képezheti a felelősségre vonás alapját”. S mivel egyszerűen nem tudták eldönteni, hogy a környezetkárosítást ki, mikor követte el: az albérlő vagy a tulajdonos, ezért a nyomozást megszüntették.

Az ügy most itt tart. S hogy folytatódik-e vagy sem, a bürokrácia labirintusába belefáradni látszó olvasón múlik. – Nem szeretném hagyni, hogy bárki szennyezett halat fogyasszon ebből a tóból, sem a családom, sem senki más – mondja joggal.