Hírek

2017.03.16. 17:50

Húsz településen nincs szennyvízcsatorna - Mi a megoldás?

Fejérben mintegy húsz olyan település van még mindig, ahol nincs szennyvízcsatorna. Mit tehetnek a legkisebb falvak, hogy végre ne szippantós kocsival kelljen a szennyvizet "eltüntetniük"? Állami támogatás érkezhet a házi biológiai szennyvíztisztítók építéséhez?

B. Kiss László

- Az Európai Unió vonatkozó irányelve, illetve az ennek alapján megszületett nemzeti szennyvízelvezetési és tisztítási program azt írta elő, hogy 2010 végéig a 15 ezer lakos-egyenérték feletti települések, 2015. december 31-éig pedig a 2000 lakos-egyenérték feletti települések szennyvízelvezetését kell megoldani - mondta el a Fejér Megyei Hírlapnak Zsebők Lajos, a Fejérvíz Zrt. kommunikációs és minőségfejlesztési főmérnöke.

Amint megtudtuk: mindez jórészt megvalósult, de nem mindenhol. Lovasberényben például nincs csatorna, Csákvár pedig csak részben csatornázott, de mindkét település pályázott már a támogatásra.

A 2000 lakos-egyenérték alatti települések, lakott helyek kisebb része csatlakozott valamelyik agglomerációs szennyvízelvezető rendszerhez. Jó pár település pedig azt tervezi, hogy együttesen (így már meghaladják a 2000 lakos-egyenértéket) pályáznak. A nagyon kicsi lakott helyek számára maradnak a közműpótló berendezések, melyekre van, illetve lesz külön pályázat.

A szennyvízcsatornázás így is, úgy is nagymunkával jár Fotó: Koppán Viktor

A beruházásokat a Nemzeti Fejlesztési Programiroda az érintett önkormányzattal konzorciumban rendezi, ők vannak beruházói szerepkörben.

Bakonykúti a maga 140 lakosával a megye legkisebb önálló települése. Még 1994-ben Isztimérrel és Kincsesbányával társulva kezdtek neki a szennyvízcsatorna létesítését célzó munkálatoknak. A vízjogi engedélyt is megkapták már, amikor a tervezéskor kiderült, hogy Kúti és - az Isztimérhez tartozó - Guttamási között a 3,9 kilométer hosszú vezetéken - napi 20 köbméterrel számolva a vízfogyasztást - 3-4 nap alatt jutna át csak a szennyvíz, ami üzemzavarokat okozna. Így meghiúsult a csatornázás - mesélte Marics József polgármester, aki elmondta azt is, hogy sok év eltelte után most csillant fel ismét a csatornázás lehetősége az egyedi szennyvíztisztítók építését támogató pályázat révén. Legalább ötven lakosnak kellene vállalnia azt, hogy megépíti az ingatlanján az oldómedencét és a szikkasztómezőt magában foglaló egyedi tisztítót, s akkor a pályázatot benyújthatná az önkormányzat. A költségek 75 százalékát fedezné a pályázat, a többi
lenne az önrész, ami legfeljebb 400 ezer forintot tenne ki. A lehetőség kapcsán falugyűlést tartott az önkormányzat.

Nagyvelegen két ütemben, s több lépésben valósítják meg a csatornázást. Az évtized elején a kis falu 276 millió forintot nyert egy pályázaton, az összeg az önkormányzat évi költségvetésének mintegy négyszeresét tette ki. Ebből az összegből közel 200 ingatlan rákötése vált lehetővé a hálózatra, s egy tisztítót is építettek. A második ütemre további 90 ingatlan maradt - tudtuk meg Szloboda Istvánné polgármestertől. Pályázati forrás híján azonban már csak apró lépésekben haladnak, az önkormányzat és a víziközmű társulat önerejéből 2013-ban 24, majd tavaly újabb 14 ingatlan esetében teremtették meg a lehetőségét annak, hogy rákössenek a szennyvízcsatorna-hálózatra. A maradék 52 ingatlan csatornázásához nettó 50-60 millióra lenne szükség.

Nagylók és Hantos európai uniós és hazai támogatással 2005-ben helyezte üzembe a két önkormányzat által jelenleg is közösen üzemeltetett nyárfás, bakhátas alternatív szennyvíztisztító telepet - tájékoztatott Tóth József nagylóki polgármester. A két településről a szennyvizet tengelyen szállítják a telepre, ugyanis nincs náluk kiépítve a szennyvízhálózat. Azonban ezzel a megoldással már több mint egy évtizede a két falu lakosságának megvan a lehetősége a képződött szennyvíz szervezett, ellenőrzött formában történő összegyűjtésére, elhelyezésére és ártalmatlanítására. A szomszédvárak képviselő-testületei nemrégiben arról tárgyaltak, miszerint pályázati lehetőség kínálkozik a csatornahálózat és a tisztítótelep beruházásának megvalósítására.

A jelenlegi pályázati rendszer a 2000 fő feletti településeket, társulásokat támogatja, éppen ezért Mezőkomárom, Szabadhídvég és Felsőnyék (utóbbi már Tolna megye) együttműködésben kíván pályázni. A műszaki előkészítés folyamatban van - válaszolta kérdésünkre Köő Péter mezőkomáromi polgármester.

Mátyásdombon nincs csatorna, annak ellenére, hogy már tíz éve elkezdték a tervezését - tudtuk meg Tilhof István polgármestertől. Először önállóan, utána Kislánggal közösen, majd ismét önállóan. A különböző tervek elkészítését a jogszabályok változása indokolta. Mindhárom terv több millió forintot elvitt, de végül a falunak nem lett csatornája, valahogyan nem fértek bele egyetlen pályázatba sem. Az első lakástakarék-pénztári szerződések lejártak, a pénzt a lakosok egyéb célra felhasználták. A falu kommunális szennyvizét egy helyben működő vállalkozás átvenné, tehát tisztító építése nem szükséges, csak a hálózat kiépítése. Jelenleg a szippantós autóval történő elszállítás rendkívül drága. Az elöljáró abban bízik, hogy a kormány lakosságszámtól függetlenül rövidesen minden településen hozzájárul a csatornahálózat kiépítéséhez.

Alap, Alsószentiván és Sárszentágota a sárbogárdi szennyvízkezelési agglomerációhoz csatlakozott, a képviselő-testületi döntések megszülettek. Az érintettek arra számítanak, hogy a pályázati forrás birtokában 2018 nyarán megkezdődhet a beruházás - foglalta össze Méhes Lajosné alapi, Husvéth Imre alsószentiváni és Sebestyén Zoltán sárszentágotai polgármester. A közös munka 2016 tavaszán kezdődött, első lépésként a megvalósíthatósági tanulmánytervek készültek el, majd idén februárban a vízgazdálkodási tanács szakmai bizottsága is zöld utat adott a projektnek. A kezdeményezők örömmel vették, hogy időközben Alsószentiván is csatlakozott hozzájuk.

Nemcsak a levegőt és a vizeket szennyezzük, hanem a talajt is. Részben közvetlenül a hulladékokkal, részben pedig közvetve a talajba mosódó anyagokkal. A talajszennyezés különleges jelentősége abban áll, hogy az oda jutott szennyező anyagok a mezőgazdasági termelés révén táplálékunkba is bejuthatnak. A nemzeti szennyvízelvezetési és tisztítási program az uniós irányelvekre épül. A mátyásdombiak valahogyan nem fértek bele egyetlen pályázatba sem. Mihez kezd Bakonykúti a maga 140 lakosával? Alap, Alsószentiván és Sárszentágota a sárbogárdi szennyvízkezelési agglomerációhoz csatlakozott. Megnyílnak a pénzcsapok?

A lakos-egyenérték (LE) a szennyvíz szennyezőanyag-tartalmának a mértékegysége, 1 LE azt a szennyvízben lévő, szerves, biológiailag lebontható szennyezőanyag-mennyiséget jelenti, amelynek ötnapos biokémiai oxigén igénye 60 g naponta. Egy ember egy napi szennyvizében lévő szerves szennyezőanyag-terhelése 60 g BOI5-nek felel meg. Ez alapján meghatározható a nem lakossági szereplők, például cégek, üzemek szennyvízkibocsátása is. A biológiai oxigénigény (BOI5) azt jelenti, hogy 5 nap alatt a szervesanyag-tartalom lebontásához mennyi oxigén szükséges.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!