70 esztendeje lett öngyilkos a móri születésű Radó Antal

Szégyen, ha magamba nézek. Tudom: két évtizede tanítottam már szülővárosában, de igen keveset, néhány mondatnyit tudtam róla csupán és olvastam, olvashattam az akkor egyetlen, itt fellelhető versét.

Szégyen, ha halálára gondolok: 82 évesen, 1944. november 22-én megmérgezte magát (Ungvári Tamás: A feledés enciklopédiája), hogy ne kelljen Radnótiéhoz hasonló iszonyatos megaláztatást, kitaszíttatást, állampolgári nem! mindenféle emberi jogtól való megfosztást, nyilasok által osztandó halált érnie.

Szégyen, hogy saját lehetőségeim, tehetetlenségem, lustaságom (?) miatt évekbe telt, míg megtaláltam a sírját, melyről az adott temető irodájában sem tudnak, és szégyen, hogy ezután nem tettem hivatalos jelentést, hol van ez (Bp., Kozma utca). Öröm és büszkeség éltet, mert a közben és azóta eltelt öt évben egyre többet tudtam meg egy IGAZ emberről, aki érdemes arra, hogy tovább éljen bennünk. S a sors több kötetnyi művét is elém hozta. Idén augusztus óta pedig a Gárdonyban felállított irodalmi emlékfalon a 22 dombormű egyike idézi őt.

Ki volt hát Radó Antal? Rendkívül tehetséges, lankadatlan szorgalmú, egyenes, megbízható, melegszívű ember. Egy mezővárosi zsidó tanító családnak az 1862-ben Móron született, középső fia, akinek nemigen lehettek emlékei erről a helyről, hisz mindössze hároméves, mikor Rohoncra költöznek. Alig 14 esztendős, mikor első írása nyomtatásban megjelenik az édesapja, Roder Adolf Honpolgár című lapjában, Szombathelyen. És 81, amikor (az általam felleltek közül) az utolsót kiadják. Persze, ez így nem túl érdekes.

De jöjjenek azok az adatok, amiért tudni lehet, tudni illik róla!

A Magyar Könyvtár 1130 füzetét szerkesztette; 9 nyelvből fordított (operalibrettókat is: Wagner, Puccini). Számtalan újságcikk, tanulmány szerzője például a műfordításról és a magyar rímről. És természetesen eredeti versek költője is.

Többek között a Kisfaludy Társaság, a Nemzetközi Újságíró Egyesület tagja, alapítója a Magyar PEN Clubnak (1944 márciusáig! elnöke is). Nem mellesleg a magyar Országgyűlési Gyorsiroda tagja, majd első vezetője 37 és fél éven át. Micsoda miniszterelnöki névsor ezalatt: Tisza Kálmántól Wekerle Sándoron át gróf Bethlen Istvánig!

Kora ifjúságától feltétlen tisztelője Arany Jánosnak, sok szállal kötődik hozzá. Haláláig verseiben is mindvégig hithű zsidó és igaz magyar.

S hogy jó költő-e? Szerintem igen. Álljon itt mementóként az Ararát című évkönyvben 1943-ban megjelent verse, ami a Tízparancsolat egyikének (l.: Mózes III.19.18 és Máté 22.39.) lírai megfogalmazása.

Felebaráti szeretet // Mózes meg Krisztus is egyfélekép / Tanít felebaráti szeretetre, / De egy se szól: Ám nézd meg jól elébb, / Mi a felebarátod eredetje! // Mózes meg Krisztus nem kivételez , / A hívőt egyikük szava sem inti, / Hogy az meg gyűlölséged tárgya lesz, / Kinek fajtája nem kedved szerinti!

Öt éve járok vissza a kicsiny, egyszerű sírhoz. Másfél éve megtisztult a parcella is. De köveket még csak én teszek újra meg újra Radó Antal és hitvese, Stern Helén nyughelyére.

Béke velük!