2500 néző előtt elevenedhet meg Szent László élete

István király tavalyi koronázási szertartásjátékát követően idén augusztusban Szent László királyunk élete elevenedik meg a Romkertben, ahol már javában építik a közel ötszáz négyzetméteres színpadot. Nem mindenki válaszol egyértelmű igennel a kérdésre, szabad-e az egykori koronázótemplom romjai fölött ilyen „csinnadrattát” csapni, néhány olvasónk is hasonló aggályokkal kereste meg lapunkat. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság funkcióit júliustól részben átvevő Nemzeti Örökség Intézet vezetője a feol kérdésére úgy fogalmazott: a rendezvény tiszteletben tartja a szakrális és kegyeleti szempontokat is, így nincs ellenvetésük a szertartásjátékkal kapcsolatban.

Kedden szakadó esőben is építették a színpadot és a lelátókat. Augusztus 1-én már kezdődnek a szertartásjáték próbái

Mostanra már a laikus számára is látható formát öltött a színpad és a hozzá kapcsolódó, három lelátóból álló nézőtér, ahol egy időben két és félezer ember élheti majd át Szent László király élettörténetét az augusztusi előadásokon.

- A teljes tartószerkezet nagyságrendileg száz ponton támaszkodik a földre, a helyüket a múzeum és régész szakemberek irányításával választották ki helyszíni szemle és komoly egyeztetések után, már az első, tavalyi színpadépítést megelőzően. Most semmit sem változtattunk ezen letámasztó pontok helyén. Ráadásul a múzeum egyik szakembere folyamatosan kíséri, kísérte a tartószerkezet építését. A színpadépítést végzők munkáját egy térkép segíti, amely pontosan mutatja a kötelező talpalási pontok helyét - mondja a felvetett kifogásokkal kapcsolatban Bajkó György, a Vörösmarty Színház műszaki vezetője, aki a Fejér Megyei Hírlap kérésére a helyszínen mutatta meg a szerkezet kialakítását. Amiként az acélszerkezetek között lavírozunk, láthatjuk, hogy a letalpalási pontokra lapos alátámasztásokat is tettek a jobb súlyelosztás érdekében. Vannak olyan helyek, ahol a színpad vagy a nézőtér szerkezete közel halad egy-egy királysírhoz, ezeken a helyeken még védőszövettel is betekerték az acélcsöveket.

- Amiként tavaly is sérülés nélkül élte át a romterület a szertartásjátékot és azt megelőző szentmisét, úgy idén is hasonló védelemben lesz része summázott a színház műszaki vezetője.

A felbecsülhetetlen értékű romok tehát biztonságban vannak, mégis többen úgy érzik, kegyeletsértés az, ami történik. Olvasónk, Kóródi András egyenesen azzal kereste meg lapunkat, hogy szerinte már-már sírgyalázás az, hogy a királyok nyughelye fölött néhány méterrel bábjátékot és hangos színjátékot tartanak. A Fejér Szövetség pedig levélben fordult a Nemzeti Kegyeleti és Emlékhely Bizottsághoz, hogy véleményét kérje a szerintük Európában is egyedülálló kegyeletsértés ügyében. A Fejér Szövetség a kegyeleti bizottság azon korábbi véleményét idézi, amely szerint olyan profán programokkal, mint egy panoptikum létesítése a rommező területén, nem értenek egyet. (Tíz évvel ezelőtt felmerült egy ötlet, hogy az egykori bazilika területén egy föld alatti panoptikumot hoznának létre, a bizottság ezzel kapcsolatban fogalmazta meg ezt az álláspontját.)

- A Romkert esetében a magyarság egyik legfontosabb nemzeti és kegyeleti emlékhelyéről van szó, amely mind a nemzeti sírkert részeként, mind pedig nemzeti emlékhelyként kiemelkedő jelentőséggel bír fogalmazott lapunk megkeresésére Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsággal szorosan együttdolgozó, működését nemrégiben megkezdő Nemzeti Örökség Intézet elnöke. Mint kiemelte, a fehérvári járási hivatalhoz tartozó örökségvédelmi hivatal kérdésére még tavaly, az első szertartásjátékot megelőzően, Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, valamint a fehérvári nemzeti emlékhely kuratóriumának tagja fogalmazta meg a NEKB álláspontját. Miután ígéretet kapott, hogy a rendezvény minden szempontból megfelel majd a kegyeleti szempontoknak, a bizottság nem emelt kifogást a Romkert területén ideiglenes színpad és nézőtér felállításával kapcsolatban.

- Véleményünk szerint egy ilyen, sok látogatót vonzó rendezvény a nemzeti és történelmi emlékhelyek minél szélesebb körű megismertetésének szándékával összhangban van, miközben a rendezvény természetesen tiszteletben tartja a szakrális és kegyeleti szempontokat is. Ezért is fontos kiemelni, hogy a színpad nem érinti a csontok őrzési helyét, az Osszáriumot és annak környezetét, az emlékhely legfontosabb kegyeleti pontját - fogalmazott Fogarasi Katalin. (Az Osszárium Szent István szarkofágjának irányában, többtíz méterrel arrébb van.) Mindezek alapján a kegyeleti bizottság a legutóbbi ülésén úgy határozott, részükről a szertartásjátéknak nincs akadálya.