Hírek

2017.08.07. 17:15

A hőség megviselte a szőlőt is! - A szokásosnál korábban kezdődhet a szüret

Az elmúlt heti hőség nem tett túl jót a szőlőnek sem, ugyanakkor a kis bogyóméret nem feltétlenül rossz: koncentrálódik a gyümölcs "lényege", s habár emiatt a mennyiség nem lesz nagy, a minőség akár kiváló is lehet!

B. Kiss László

Mór

Milyenek a terméskilátások? Milyen szüret várható? - tudakoltuk Frey Szabolcstól, a Móri Borvidék Hegyközsége hegybírójától.

Frey Szabolcs móri hegybíró

- Erős közepes termésre számítunk a Móri Borvidéken, a mintegy 550 hektárnyi termő szőlőültetvényen, hektáronként átlagosan 50 mázsa terméssel számolva, mintegy 27 ezer mázsa terméssel kalkulálunk. Növényvédelmi szempontból a szárazság miatt kedvező volt a nyár, kevesebb volt a gombás fertőzés. A minapi 40 milliméter csapadék megmentette a termést és ennek hatására várhatóan a bogyók is kiteljesednek, nem maradnak aprók. Ha napsütéses lesz a nyár vége és a szeptember, akkor bizonyára a jelenleg egészséges termést sikerül majd jó minőségben betakarítani - mondta el a hegybíró, aki szerint egyelőre nem látják azt, hogy az utóbbi napokban tapasztalt forróság, az extrém meleg, milyen hatást gyakorol az ültetvényekre.

Kajászó

- Az elsődleges vélemények szerint szép évnek nézünk elébe, bár a szüretig még sokat alszik kint a szőlő - említi az ismert mondást Vabrik Ferenc kajászói szőlész-borász. A terület az Etyek-Budai Borvidék része. Az Ürményi grófi család az intézőjüknek építtette a kúriát és a pincéket az 1770-es évek közepén, amelyeket 2006-ban vásárolt meg a helyi születésű szakember, s telepített 31 hektárnyi szőlőt mellé. A jellemzően rajnai rizling, chardonnay, szürkebarát, kékfrankos, piros és fehér saszla, s főként a borász kedvence, a zöld veltelini alkotta ültetvény a felmelegedés ellenére hozza kiváló tulajdonságait a Vál-völgye e fertályán. Különösen az utóbbi, az egykor Sopron környékére elszármaztatott, kapásoknak szánt bor mutatja meg teljes szépségét, ízét, zamatát az itteni talajon és klímában.

- Tavasszal az elnyúlt, hűvös áprilisi időjárás ellenére jól kötött a szőlő, a júliusi csapadék pedig megtelítette a kissé leapadt szemeket. Minimális volt a betegség, s a sok napsütés miatt nem zöldeztük le kordonjainkat, a levelek is védelmezik a fürtöket. A hőségben a szőlőszem is védekezik, megáll az érésben, nem nő a cukorfok, s a savtartalom sem csökken, a változásért várjuk az augusztusi esőt - teszi hozzá Vabrik Ferenc.

Hambalgó Ferencet a múlt évben avatták borgenerálissá, az icce bort egy húzásra kellett meginnia. Balról a második Ulcz Gyula, a Soponyai Borgenerálisok Borrendjének nagymestere Fotó: V. Varga József

Etyek

- A nagy hőségben a növények is az életüket mentették, csakúgy, mint az emberek - mondja Orosz Gyula, az Etyek-Budai Borvidék etyeki hegyközségi bírója. A szőlő sem gyarapítja a fürtöt, s hiába esett júniusban sok eső, a növény relatíve szomjazik. - Ha 30 fok körülire csökkenne tartósan a hőmérséklet, még újabb csapadék nélkül is kedvező állapotban érlelődhetnének a fürtök a szüretig - teszi hozzá.

A hegybíró háromhektáros ültetvényén chardonnay-t, sauvignont (blanc és cabernet), s magyar illatos fajtákat: cserszegi fűszerest, királyleánykát, valamint rizling típusú szőlőket termeszt. Az egyre melegedő időjárással kapcsolatban úgy véli, előrelátóan kell gondolkodni. Más művelési formákat érdemes alkalmazni, s az öntözés nemigen lesz elkerülhető a nagyobb ültetvényeken sem. Manapság nem kapálják a szőlő földjét a kis terciákon sem, ez jó szokás, mondja a szakember. Bizonyos növények a talajéletet segítik, a pillangósok pótolják a nitrogént, a lejtős területeken a talajtakarók akadályozzák az eróziót.

Az Ürményi grófi család egykori pincéinek környékén 31 hektár szőlőt telepített Vabrik Csaba Fotó: ZSM

Lepsény

A szőlőművelés a régmúltban gyökerezik, az egyik földbe vájt pincében 1170-es dátumot találtak. Az észak-balatoni borvidék utolsó nyúlványa a lepsényi szőlőhegy.

- Jól állnak a szőlők mifelénk - mondta el lapunknak Zsuppán István, a Lepsény-Mezőszentgyörgy Borbaráti Klub elnöke. A korán érő fajtákat várhatóan már augusztus végén szüretelni lehet, az általánosságban októberi szüretelésű szőlőket pedig már szeptemberben. A múltkori kis jég szerencsére nem okozott különösebb gondokat, igen jó termésre számítanak a Tikacs-hegyiek.

Sárbogárd-Sárszentmiklós

- Egészségek a szőlők, ha nem szól közbe drasztikusan a természet, rekordtermés várható - egyenesen így fogalmazott Szilveszter János,
a Sárszentmiklósi Borbarát Klub elnöke. A miklósiak az Észak-Tolnai Hegyközséghez tartoznak, a szőlőhegy jellemző fajtája a direkt termő otelló, melyet néhányan lenéznek, de nedűjét nagyon sokan szívesen fogyasztják.

A korai fajták beértek, a medina már színesedik, finomak a csemegeszőlők. Annak, aki a zöldmunkákat időben (se előbb, se később) elvégezte a szőlőben, most nincs oka az idegeskedésre.

Kisebb bogyók, de kiváló minőség

- Télen csak mutatóba volt hó, összességében nagyságrendekkel kevesebb csapadék volt az idén május-júniusban, amikor pedig nagyon kellett volna. Szerencsére a szőlő gyökerei mélyre mennek, így sikerült átvészelniük a tőkéknek ezt az időszakot - mondta érdeklődésünkre Lics Balázs (felső nagy képünkön). A kevés eső a mennyiségben okozhat problémát, a bogyók nem lesznek olyan nagyok, viszont a borász véleménye szerint a minőségnek ez akár még a javára is válhat, hiszen koncentrálódik a szőlő: ők egyébként egy jó évjáratra számítanak. - Annak ellenére is, hogy a nyár elején a környéket is érintette a jégverés - tette hozzá Lics Balázs, aki Pákozd környékén termel. A 35 hektáron gazdálkodó pincészet első szüreti fajtája a turán, amit augusztus végén-szeptember elején szednek majd le. Ezt követi majd a kékoportó, a cserszegi fűszeres, a chardonnay, szürkebarát és a kékszőlők. Úgy tűnik, idén a szokásosnál hamarabb indul a szüret. Balázs szerint nagyobb csapadék már nem tenne jót a már érett fajtáknak. Persze, egy október közepén szüretelendő cabernet sauvignonak még most is jól jönne a csapadék. Jelenleg a lombozatra koncentrálnak, hogy szellős legyen a lombozat, s lehetőleg ne az égető délutáni, hanem a reggeli napsütés érje a szőlőt.

Szélsőségesen hideg tél, majd szárazság

- Az idei szezonban a szélsőségesen hideg tél rontotta a szőlőültetvények áttelelését, majd a szárazság és a hektikus tavasz erőteljesen befolyásolta a virágzást és kötődést - hangsúlyozta Varga Zoltán, az egyik növényvédelmi cég fejlesztőmérnöke.

- A 2017-es év a szőlő növényvédelme szempontjából nem hozott kiugró szélsőségeket eddig, viszont a szezon aszályos - viharos - jégveréses időjárására a szélsőséges a legenyhébb jelző, amit használhatunk - folytatta Varga Zoltán. - Növényvédelmi szempontból továbbra is a lisztharmat jelenti a legnagyobb kihívást. Ezen kívül több területen tapasztaltunk az erőteljes UV sugárzás káros hatásaként fellépő napégést. A szüretig hátralévő idő legfontosabb tényezője az időjárás, amely az előrejelzés alapján jelenleg kedvez a szőlőnek. Ha ez idő alatt nem érik szélsőséges hatások a termést, jó alapanyagot adhatnak a szőlőtermesztők a borászoknak. Komoly kihívás az aranyszínű sárgaság elleni védekezés.

Magyarországon először 2013 augusztusában, a zalai Lentiben begyűjtött levélmintákból és befogott szőlőkabócákból mutatták ki az aranyszínű sárgaságot. A rendkívüli pusztításra képes kórokozóra szinte az összes Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony. Az ellene történő védekezésben nagy jelentősége van a rovarölő szeres kezeléseknek, amelyek célzottan nem a kórokozó, hanem a terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen irányulnak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!