Tanár úr, görbe tükörben

Utóbbiak egyikét szabadon idézve: volt is, aki nem bírta a gyűrődést, és nem sokkal a kezdés után elhagyta a Kozák András Stúdió Színpad kicsiny terét. Talán rosszak az idegei, talán egészen mást várt. Például azt, hogy Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem című írásának többé-kevésbé hű adaptációjára ült be. Pedig gyanút foghatott volna, már a darab címe alapján is: Tanár úr kérem, minden másképpen van. Bizony, nagyon is másképp volt, és azt a másságot a nézők többsége mégiscsak méltányolta. Ezt a -Galambos Péter rendező szavait idézve zenés kultúrpunk operettet vagy dadaista kabarét. Hogyan is fér meg egy színpadon Karinthy, Ady, József Attila és a nyolcvanas évek avantgard zenekarának, a Bizottságnak a dalai? Egyrészt úgy, hogy Melis László zeneszerző átdolgozta az ef. Zámbó, fe. Lugossy és Wahorn dalait, az Ady- és József Attila-versekhez pedig tangós-rockos zenéket írt. Ennél is fontosabb, amit a rendező mondott nekem: az utóbbi időben a magyar kultúrtörténetbe mászott bele előadásaival, és megdöbbentette, hogy Petőfitől Széchenyiig, Adytól József Attiláig, majd a Bizottságig mindegyikük arról beszélt, ami ma van. Semmi nem változott! A régi mondatok, sorok provokatívak, és most is ülnek.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy irodalomtörténeti 2 és félórát néz a közönség. A darab Karinthy életét követi, 1938-as halálától visszanézve, görbe tükörben. Egyszer már megcsinálta Galambos, tizenöt éve Kecskeméten. Az első rész az első feleség, a nagy szerelem, Judik Etel és Ady ideje, a második értelemszerűen a második feleség, Böhm Aranka és József Attila ideje. Görbe tükör, írtam, sőt, jócskán meggörbült. A stílus groteszk és erősen abszurd. A rendező úgy véli, hogy Karinthy volt az ős abszurd, megelőzve például Ionescut, Örkény Istvánt (neki példaképe volt Karinthy) vagy éppen a Monty Pythont. Ha már 20 század elejének abszurditását megérezte, vajon mit szólna-írna most? Tizenöt év alatt pedig annyit változott az előadás mostanra, amennyit világunk is , vagyis sokkal vadabb lett. Ezt a játékban-szövegekben is érezhetjük, az egésznek álomszerűséget kölcsönző printelt építési háló mögött. Természetesen az Utazás a koponyám körül szövegeit is használták, a formabontó előadásból kihüvelyezhető Karinthy élete. Több írásának részleteit használták, a darab szerkezetét például meghatározza Az ember tragédia-paródia. S természetesen az író nagy fájdalma is benne van: az, hogy inkább tekintették kabarészerzőnek, mint filozófusnak. A groteszk, abszurd humor és az élet keserűsége együtt határozzák meg az előadás hangulatát. melyben Karinthyként Egyed Attila meggyőző alakítást nyújt. Jól egészítik ki partnerei: Bakonyi Csilla, Csizmadia Gergely, Kuna Károly, Lábodi Ádám, Varga Gabriella, Tűzkő Sándor, Váradi Eszter Sára.

Érdemes a figyelemre ez Tanár úr kérem..., noha némely részletét elhagynám. Ám mindenképp az évad egyik különlegessége. De vigyázat! Nyitottság és tolerancia szükségeltetik hozzá, na és bizony egy adag irodalmi ismeret sem árt.