Tessely: A bicskei emberek igazságérzete segítségért kiált...

Huszonöt esztendeje nyílt meg a menekülteket befogadó állomás a kisvárosban, különböző szakaszokban érkezett számos náció ide. Tessely Zoltán országgyűlési képviselő a jelenlegi állapotok kapcsán kért segítséget a parlamentben.

Tessely Zoltán hat esztendőn át polgármesterként irányította a kisvárost, s ebbéli tapasztalatait hangsúlyozván Bicske befogadó magatartását emelte ki elöljáróban. A 12 ezer lelkes településen 275 éve élnek harmóniában a lakosok a cigány kisebbséggel, mondta el a képviselő. A volt Batthyány-kastélyban 85 éve gyermekotthon működik, az ápoló és gondozó otthonban értelmi sérültek élnek viszonylag nagy számban. A képviselő rövid történeti áttekintést adott a 700 éves múltú, egykori mezővárosról, amelyiket Budapest éléskamrájaként tartottak számon. Az országban itt létesült elsőként cigányiskola 1938-ban.

Az 1989-es nyitás óta közel nyolcvan náció polgárai kértek bebocsátást a táborba. Jelenleg az engedélyezettnél többen vannak. Fotó: Archív

Az ország első menekülttáboraként 1989. szeptemberben nyitotta meg kapuját a bicskei állomás, először a határon túli nemzettársainknak, majd más kontinensről érkező menekülteknek is átmeneti otthont adva. Közel 80 náció polgárai kértek bebocsátást azóta, színes bőrű, más vallású, muszlim, afrikai, délszláv, árva vagy elhagyott férfiak, családok. A helybéliek emberségről, toleranciáról tettek tanúbizonyságot, ám 2013 óta megváltoztak a körülmények, s a bicskeiek félnek. Tessely Zoltán véleménye szerint az évtizedek alatt jó szakmaisággal felépített rendszer „felrobbant", miután „európai uniós nyomásra" a menedékkérőket tilos idegenrendészeti őrizetbe venni, és megszűntek az őrzött közösségi szálláshelyek.

Tessely Zoltán. Fotó: Archív

A bicskei befogadó állomás költségvetésében szereplő 200 fős engedélyezett menekültlétszámmal szemben 2013. júniusában 753 főre emelkedett a táborlakók száma. Ez óriás terhet rótt a táborban dolgozókra és a város lakosságára egyaránt. Zsúfoltság uralkodott a táborban, végül átmenetileg sátortábor létesült. A városban letarolt, szemetes közterületek, széttört padok, levert kandeláberek, széttaposott virágoskertek és kerítések, megdézsmált konyhakertek látványa párosult a romló biztonságérzettel, a munkájukat, gyermekeiket féltő lakosság hangulatával. Az önkormányzat a kialakult helyzet orvoslására törekedett, a Belügyminisztérium jelentős anyagi támogatást nyújtott, nyáron a Készenléti Rendőrség 20 fős állománya segítette a közbiztonság helyreállítását. 2014 elejére úgy tűnt, normalizálódhat a helyzet. Sajnos nem így történt, mert az elmúlt hónapokban minden elkezdődött elölről – mondta el Tessely Zoltán többek véleményét tolmácsolva a parlamenti felszólalásában. Úgy fogalmazott: Megítélésünk szerint az utóbbi időben megváltoztak a menedéket kérők. Többségük nem együttműködő, nem akarnak tenni a saját körülményeik javítása érdekében, követelőznek. Az átlagos anyagiak között élő magyar emberek körében felháborodást keltenek az okostelefonokat és tableteket használó, feltűnően jól öltözött, márkás, külföldi rendszámú autókon furikázó, költekező „üldözöttek". A bicskei emberek igazságérzete segítségért kiált – összegezte Tessely Zoltán a mondandóját, s a menekültügy megnyugtató rendezést kérte.