Több egy szimpla gyilkosságnál

Szász Attila a filmszakma számos ágát kipróbálta már: produceri szakon végzett, írt forgatókönyvet, filmkritikákat, jó pár éve pedig reklámfilmeket is készít. Kedvence azonban a filmrendezés. Mindkét tévéfilmjét moziban is bemutatták, és ott sem vallottak szégyent. Nemrég eljött a Félvilág fehérvári bemutatójára. Akkor beszélgettünk.

- Mágnás Elza élete és halála ma, 100 év múlva is téma. Zelei Dávid kitűnő cikket írt róla az ÉS-ben a Félvilág kapcsán. Vajon miért foglalkoztatja ez a történet ennyire az embereket?

- Inkább arról beszélnék, hogy engem miért érdekelt. Vonzott a téma, mert valós történetről van szó, ráadásul a gyilkosság nagyon megrázta az akkori Budapestet. Hetekig, hónapokig ez volt a beszédtéma, és a határokon túl is sokat foglalkoztak vele. Aztán egyre több városi legenda vette körül a szereplőket, különös misztérium szövődött köréjük. Max Schmidt figuráját például egyre perverzebbnek festették le a szerzők. Mi pedig megpróbáltuk úgy megközelíteni a történetet, hogy ma is felismerhető, könnyen azonosítható archetípusokat mutassunk be. Fura egyébként, hogy miket látnak bele a filmbe. Valaki megjegyezte, hogy milyen merészek vagyunk, mert az egykori bútorgyáros karakterében határozottan felismerni vélt egy mai közéleti szereplőt.

Szász Attila mindkét eddigi tévéfilmje szakmai és közönségsiker lett

- Kinek az ötlete volt a sztori? Az öné vagy a forgatókönyvíróé?

- A forgatókönyv írója, Köbli Norbert találta a sztorit, úgy érezte, hogy ebből jó kis krimit lehetne készíteni. Minél jobban mögé ásott, annál jobban lenyűgözték a potenciális női karakterek. Végül kidobta a valóság egy részét az ablakon, a két főszereplő kapcsolatára koncentrált, és teremtett melléjük egy fiktív karaktert, a szobalányt. Hozzám már ebben a formában került a könyv, és azonnal megtetszett.

- Számomra a három nő kapcsolata, kamaradrámája a fontos ebben a filmben, és nem a puszta tény, hogy ki ölte meg Mágnás Elzát. Ez volt a szándék?

- Igen, minket is az érdekelt, hogyan jut el valaki odáig és miért, hogy embert öljön, és kevésbé az, hogy ki volt a tettes. Az okokat próbáltuk megmutatni a három nő történetén keresztül.

- Gondolt arra, hogy a két tévéfilm, A berni követ és a Félvilág a képernyők után a mozivásznon végzi?

- Eltérő volt a két film sorsa. A berni követet a nagy tévés siker után moziban is leadták. A Félvilág elkészülte után pedig már a forgalmazók kerestek meg, hogy szeretnék a filmet a mozikban bemutatni. Nem kaptunk erre engedélyt a finanszírozótól, a Médiatanácstól, mert a szerződés úgy szólt, hogy először a televízióban vetítik a filmet. Multiplexekbe ezek után nem kerülhetett, mások azonban vállalták a kockázatot, és a Félvilág műsoron van az art mozi hálózatban, már tizennyolc hete. Nyilván nem produkál hatalmas nézőszámot, de számunkra nagy öröm, hogy a tévé után folyamatosan a mozivásznon látható a film.

- Montreál szerencsét hozott önnek, hiszen A berni követ díjat nyert ott, és a Félvilág világpremierje is ott volt.

- Egy A kategóriás fesztiválról van szó. A berni követ jó szereplése után az elsők között volt, ahová elküldtük a Félvilágot. Egy hét után jelentkeztek, hogy a nagy versenyprogramban szeretnék bemutatni. Boldogan adtunk rá áldást, és szerencsére el is tudtuk kísérni, ott lehettünk a bemutatón.

- A Félvilág sikeréhez nyilván hozzájárul a jó casting. Nehéz volt a szereplőket megtalálni?

- Alapos casting előzte meg a forgatást, és furcsa, hogy mindegyik színész más-más embernek jutott eszébe. Összeraktunk egy tízes listát mind a három női karakterre. Kató szerepére persze fiatal színésznőt kerestünk, és Döbrösi Laura volt az első, aki megjelent, utána már hozzá mértünk mindenkit. A Rózsit alakító Gryllus Dorka olyan lehengerlő volt már az első meghallgatáson, hogy nem is nagyon maradt több kérdés. Elza megtalálása több körös casting volt, és a végén úgy éreztük, Kovács Patríciában van meg leginkább a keresett mágnáselzaság . Öröm volt látni, milyen jól együttműködtek.

- A berni követ tele van feszültséggel, izgalommal. A Félvilág légköre is fojtó. Úgy tűnik, van érzéke a thrillerhez. Kedveli a műfajt?

- Nézőként nagyon szeretem. Azt gondolom, ha valaki beül a moziba, az a jó, ha erős hatások érik. Ahhoz persze, hogy feszültséget tudjunk teremteni, nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelni, és nagy öröm, ha a műfaj eszközeit, előírásait képesek vagyunk megfelelően használni. Az első néhány filmben az ember próbálgatja a szárnyait, és örömteli látni, ha a közönség izgul. Köbli Robi könyvei azonban nem csak ezért jók, ezek többfenekű sztorik, sokat elmondanak a máról is.

- A Félvilág például azt is érzékelteti, hogy az a bizonyos első világháború előtti időszak mégsem volt olyan borzasztóan boldog.

- Lehetett már érezni a háború fenyegetését. Emellett a különböző társadalmi rétegek közti feszültség is nyomasztó légkört teremtett, különösen a nők helyzete volt elkeserítő. Kevés volt számukra a kitörési lehetőség, hiába élt valaki fényűző életet. Vagy színésznő lett vagy prostituált, esetleg feleség. Ám, ha más társadalmi osztályba tartozott, akkor az úgynevezett jó partiról, a házasságról is le kellett mondania.

- Reklámfilmeket rendezett, és ez gyakran jó iskola. A neves rendezők között például Ridley Scott és David Fincher is így kezdte. Mire tanította meg ez a műfaj?

- Valóban nagyon jó iskola. Egy idő után az ember, ha elolvas egy forgatókönyvet, már tudja, hogy mennyi idő alatt lehet nagyon jól leforgatni úgy, hogy az adott költségkereten belül maradjon. Rutinná válik sok minden, az, hogy hova kell letenni a kamerát, mi működik jól, milyen lesz a látvány. Ha valóban elsőfilmes vagyok, és nincs meg ez a gyakorlat, akkor nem tudtuk volna 17 nap alatt leforgatni A berni követet, majd annak tapasztalatai alapján 19 nap alatt a Félvilágot. Utóbbinál persze az is nagyon sokat segített, hogy mindenki teljes szívből, szinte szerelemből dolgozott, a jelmez- és díszlettervezők, a kellékesek, az operatőr. Ezért nem lett a viszonylag kis költégvetés ellenére szegényes a látványvilág.

- Lehet, hogy most már egy mozifilm következik?

- Most már biztosnak látszik, mert a filmalapnak is feltűntek a tévéfilmjeink. Korábban sokat pályáztunk, de mindig elutasították. Az új könyvünket viszont nagyon szerették, és adtak támogatást a forgatókönyv fejlesztésére, a film előkészítésére azzal, hogy majd jövőre tudunk forgatni. Most keressük a helyszíneket, őszel kezdődik a szereplőválogatás. A történet 1945-ben játszódó romantikus thriller, egyelőre ennyit mondhatok el róla. Szerintem az eddigi legjobb forgatókönyvünk, amelyet sok színész is elolvasott, és mindnyájuknak nagyon tetszett.