Pénteken nyílik a Seuso-kincseket bemutató tárlat

Csütörtökön megérkezett és a különleges kialakítású vitrinekbe került a legendás Seuso-kincs hat, késő római kori ezüst tárgya. A Seuso-kincs Székesfehérváron című történelmi jelentőségű kiállítást ma, azaz pénteken 10 órakor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Cser-Palkovics András polgármester és Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitja meg a Szent István Király Múzeum épületének díszudvarán. A kiállításra jelentkezni a [email protected] email címen, a 06-70/669-9903-as telefonszámon, vagy a kiállítás weboldalán, a www.szekesfehervar.hu/seuso címen lehet. Az első csoportokat október 6-tól fogadják. Jegyeket a Fő utcai helyszínen kívül a múzeum összes nyitva tartó kiállítóhelyén és a Tourinform Városház téri irodájában is lehet vásárolni. A megváltott jeggyel a múzeum többi tárlata kedvezményes áron látogatható.

Kutatók vallatják a Seuso-kincset

Akár a római császár vagy valamelyik magas rangú helytartója lehetett az, aki Seusonak ajándékozta az értékes használati tárgyakat, amelyeknek hamarosan megkezdődik a tudományos vizsgálata az MTA Seuso Akadémiai Munkabizottságának irányításával.

A Kutatók éjszakáján nagyszámú érdeklődőt vonzott a Magyar Nemzeti Múzuemba a Seuso-kincs Magyarországra érkezett nyolc darabjának „vallatásáról” szóló kerekasztal beszélgetés.Török László akadémikus, a Seuso Munkabizottság elnöke, Dági Marianna, a Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményének munkatársa, és Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum római gyűjteményének vezetője, a Seuso kutatási program koordinátorai, Silberer Vera, tudományos újságíró vezetésével avatta be az érdeklődő, laikus hallgatóságot a Seuso-kincs feltáratlan titkairól. Nyolc tudományos témakörben kezdik meg a vizsgálatokat, a munkabizottság által kidolgozott öt évre szóló munkaterv alapján – tudtuk meg Dági Mariannától.

A nyolcszögletű Dionüszosz-kancsó a kincs egyik legdíszesebb darabja, súlya három kiló. A tojás alakú test talpon áll. A díszek Dionüszoszt és az őt kísérő ünnepi menet alakjait ábrázolják: például bacchásnőt és Pánt, a kecskelábú keveréklényt. Bort tarthattak benne (Fotó: Koppán Viktor)

Először is pontosan dokumentálni kell a kincseket, majd azt próbálják kideríteni, vajon milyen műhelyből kerülhettek ki a míves tárgyak. Fontos eredményeket várnak az archaeometriai vizsgálatoktól, amelyek egyértelműen megválaszolhatják a Seuso-kincs meghatározó kérdését: valóban Pannóniából, a Fejér megyei Szabadbattyán-Úrhida határában lévő régészeti lelőhelyről származik-e a kincslelet? Feltárásra és bizonyításra várnak a régészeti kérdések, mindenekelőtt az, hogy mikorra tehető a keletkezés időpontja? Az eddigi tudományos feltételezések szerint a késő római korból, a Krisztus utáni 4. századból, a 350-380 közötti időből való az ezüstkészlet. A munkabizottság programja kiterjed a lelet történelmi-társadalmi kontextusának elemzésére is, például arra, hogy milyen alkalomból ajándékoztak ilyen értékes tárgyakat a római patríciusok, talán esküvői ajándék volt? Az is érdekes lehet, hogy vajon mindennapi használatos edényekként szolgáltak-e, vagy a vitrint díszítették?

A kutatók arra is kíváncsiak, vajon a Krisztus utáni 2 és 7. század között eddig megtalált 1800 kincslelet régészeti „rangsorában” hol foglal helyet a 15 darabból álló Seuso-kincs? Nagy valószínűséggel az első tíz közé sorolható, legalábbis a nemesfém tartalom súlyának korabeli aranyértékre való átszámítása alapján. Ez a módszer azonban nem veszi figyelembe a tárgyak minőségét, művészi értékét, a Seuso-lelet pedig e téren is különleges, talán az első három közé is sorolható. Nagy gondot fordítanak majd az ábrázolások megfejtésére a művészettörténeti szempontok alapján. Mint Dági Mariann elmondta, magyarázatot keresnek például arra, hogyan miért görög mitológiai jelenetek szerepelnek ezeken a tárgyakon?

A nyolcadik nagy és ugyancsak izgalmas téma a kincs modernkori története: a munkabizottság dokumentumtárat szeretne létrehozni, amely a megtalálás óta végigkíséri az eseményeket. – Természetesen a teljességre törekszünk – mondta el a kutató – , de egyelőre sok a nyitott kérdés, például a kincs megtalálásának kriminális története kapcsán is. Sok függ attól, hogy mi lesz a sorsa a további tárgyaknak, amelyek egyelőre nincsenek Magyarországon. Fordulatot jelentene, ha a kutatások, elsősorban a tárgyakon talált maradványok és a talajminták vizsgálatai egyértelműen igazolnák, hogy a kincslelet Magyarországról származik. Az ötéves kutatási program nagy jelentőségű a hazai tudományos életben, több tudományág és számos kutató- és kutatóműhely kapcsolódhat be a munkába. Számítanak a fiatal kutatók részvételére is. Ugyanakkor a program számol a nemzetközi tudományos együttműködéssel is, számos területen vannak már felhasználható eredmények, illetve a külföldi kutatások esetleg előrébb tartanak már.Rendkívül fontos az is, hogy a munkabizottság független és hiteles vizsgálati eredmények birtokába jusson, hiszen várhatóan nagy nemzetközi figyelem kíséri majd a Seuso-kincs további részeinek sorsát.