Tovább dübörög a lottóláz - Olyanok is "ringbe szállnak" a milliárdokért, akik még soha nem lottóztak

Van egy jópofa anekdota, egy szegény emberről, aki minden áldott nap elmegy a templomba, hogy így fohászkodjon: „Istenem! Könyörgöm, segíts nekem, kérlek, hadd nyerjem meg a lottót!" Ez így megy hónapokon keresztül, mikor egyszercsak az Úr lenéz az előtte térdeplő férfira, és azt mondja: „Fiam! Kérlek, könyörgöm, vegyél már végre egy szelvényt!"

A Fő utcai lottózó eladója, Regina szerint a nagy főnyeremény miatt most egyre többen lottóznak. Fotó: Koppán Viktor

A fenti kis szösszenetet persze globálisabban értelmezem, bár tény, hogy szó szoros értelmében is igaz: aki nem játszik, az nem nyerhet. Bevallom, én még életemben nem adtam fel lottót, csak azt, amit ma délután a kollégám nyomott a kezembe, egy kis személyes történet kíséretében. Ő már közel negyven éve lottózik, az első években egyszer hármas találata volt, azóta pedig semmi. Az a hetvenes évekbeli találat persze örök emlék maradt, bár a delírium miatt nem sok mindenre emlékszik. Háromezernégyszáz forintot nyert, az akkori fizetésének kétszeresét, amiből aztán bő egy hétig bulizott a haverjaival.

Az egyik belvárosi lottózó munkatársa szerint inkább az idősebb, középkorosztály közül kerülnek ki azok, akik rendszeresen lottóznak, a fiatalok inkább tippmixelnek. Regina elárulta, most nagyon sok embert csábít a nagy nyeremény, egyre többen vásárolnak szelvényt. Olyanok is adnak fel lottót, akik eddig soha nem tették. Sok embernek állandó száma van, de van, aki a gépre és a véletlenre bízza a szerencséjét. Nagy a nyeremény, és így több az esély is – magyarázta.

Antal Alexandra szerencsehozó macijával együtt próbál szerencsét a hétvégi ötöslottó sorsoláson.

– Most, péntek 13-án lottóztam életemben először. Az ötöslottót nem akarnám megnyerni, mert az már szerintem felesleges, temérdek pénz, úgyhogy inkább skandinávozok. Ott sokkal barátibb, 130 millió a főnyeremény. Ha megnyerném, vennék egy szuper lakást, meg segítenék a családomnak, és még utaznék is belőle, emellett vállalkozásba és alapítványba is fektetnék. Van hét tuti számom, azokat tettem meg 5 hétre, aztán küldöm a pozitív gondolatokat – mondta Dorottya, aki a huszonhét évével a fiatalabb generációt képviselte a sorbanállók között.

Ica néni, 78 éves, ötven éve rendszeresen lottózik: minden héten 900 forint értékben ad fel szelvényeket. Az 5-ös és a Skandináv lottón szokott játszani. Azért lottózik, mert reménykedik, hogy egyszer telitalálata lesz. Mit tenne, ha nyerne? Nem is kérdés, a pénzt az öt unokájának adná. Az, hogy milyen számokkal játszik, változó: vannak, amelyek ugyanazok, például születési évek, de van, hogy hasraütésre ikszel a szelvényen.

– Havi egy ötöslottót adok fel tizenegyezer forintért. Úgy húsz éve lottózom, ma már inkább csak megszokásból, ugyanazokkal a számokkal. Ha valaha megnyerném, akkor kivinném az egész családomat külföldre. Eddig egyszer volt hármasom, akkor körülbelül tizenötezer forintot nyertem – meséli mosolyogva az 58 éves megkérdezett lottózónk, Attila.

Valakit felemel, valakit a mélybe taszít

Mindenki elábrándozott már azon, hogy mi lenne, ha a sors egyszer lottómilliárdossá emelné. Mire költené, mibe fektetné, ki elől titkolná, és kinek adna abból a hétköznapi emberek számára felfoghatatlan (vagy feldolgozhatatlan?), hirtelen jött vagyonból. A lottótörténelem is bebizonyította: a pénz még senkit nem faragott automatikusan dörzsölt üzletemberré. Ami könnyen jön, azzal a lendülettel mehet is. Volt olyan nyertes, akit a jó szíve, volt akit a megfontolatlansága és volt, akit az égetett szesz szeretete juttatott újra koldusbotra.