Menza: tiltólistán a cukor és a mesterséges alapanyagok

Kevesebb zsír, cukor, só, nulla mesterséges alapanyag, több gyümölcs, zöldség és rostban gazdag, változás ételsor: röviden így lehetne összefoglalni a változásokat, ami a bölcsődék, óvodák és iskolák menzáin túl a kórházakat is érintik. Nem lehet többé só- és cukortartó a menzák asztalain, és nem ihatnak az intézmények berkein belül cukros, szénsavas üdítőket a gyerekek. Még az „ovis tea” is kevesebb cukorral, citrompótló nélkül készül majd. A hatályos előírás szerint ezentúl arra is oda kell figyelniük a konyháknak, hogy változatos legyen az ételkínálatuk: az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egyszer fordulhat elő. Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell. A Rákóczi Utcai Óvoda már három éve, fokozatosan kezdte el alkalmazni a rendeletben foglaltakat.

Farkas Józsefné vasváris konyhai dolgozó már változatosabb és egészségesebb ételeket kínálhat az általános iskola menzáján
Fotó: Koppán Viktor

A Rákóczi Utcai Óvoda folyamatosan próbálta bevezetni az új közétkeztetésről szóló rendeletben foglaltakat. Nem úgy volt, hogy eldördült a startpisztoly és minden megváltozott. Az oda járó ovisok így már az évek alatt hozzászokhattak az új, talán szokatlan, mérsékeltebb ízekhez. Az étvágy persze különböző, nehéz általánosítani, de Csik Gabriella óvodaigazgató szerint a mostani „beszoktatós” kiscsoportosok is jó étvággyal megették az óvodai menüt. Első nap finomfőzelék volt a menzán csurgatott levessel, a tízórai margarinos teljes kiőrlésű kifli és csemege szalámi, az uzsonna kakaós csiga és hozzá őszibarack volt. Tegnap sárgadinnye leves és natúr sertéskaraj párolt rizzsel, paradicsomsalátával volt a déli menü, de kínáltak már az ovisoknak tejfölös pulykatokányt teljes kiőrlésű orsótésztával is.

– Az elmúlt pár napban a kiscsoportosokat figyeltem igazán, a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon-nagyon jó étvággyal megeszik az ebédet, mindenféle ellenérzés nélkül – kezdi az óvodavezető, majd hozzáteszi:

– Nyilván minden konyha máshogy készült fel erre a változásra. A mi konyhánk, amikor már körvonalazódtak a törvénytervezet irányai, fokozatosan csökkentette a fűszereket, a sót és azokat az alapanyagokat, amelyeket mellőzni kell. Ez az elején nem volt egyszerű, érezték a gyerekek a változást, és persze mindig vannak olyanok, akik válogatósabbak. Mi is észrevettük, hogy sótlanabb az étel, de ahogy a gyerekektől is elvártuk, mi sem nyúltunk a sószóróhoz. A teljes kiőrlésű péksütemények is már régóta szerepelnek a konyhánk kínálata között, és azt mondhatom, egyre inkább népszerű.

Csik Gabriella szerint az elején még sokat kellett magyarázni a kicsiknek, hogy miért másabb például a teljes kiőrlésű pékáru színe vagy állaga. Akkor még többször fordult elő, hogy nem ettek meg valamit.

– Mára már megszokták, és jellemzően megisszák a délutáni teát is. Vannak persze olyan gyerekek, akik otthon máshogyan étkeznek, őket jobban rá kell beszélni, kedvet kell csinálni ahhoz az ételhez, ami számára ismeretlen. Fontos, hogy az óvó és dajka nénik motiválják a gyerekeket. Ha már annyit sikerül elérni, hogy megkóstolják az újdonságot, előreléphetünk. Ha mi, felnőttek odafigyelünk, és inspiráljuk őket, és ha csak egy-egy falattal eszik meg többet a gyermek, mint előző nap, akkor már eredményesnek mondhatjuk az erőfeszítéseket. Én azt kérem a szülőktől, álljanak meg az aznapi étlap előtt, és biztassák, hangolják rá a menüre gyerekeket. A szülők és a családok szemlélete is szépen lassan, de módosul. Az ő támogatásuk nélkül nem megy.