Új szúnyogfaj támadja Magyarországot, új betegségek leselkednek ránk?

Néhány napja még csak annyit lehetett tudni, hogy veszélyesnek tűnő szúnyogfajt találtak az ország déli részén, most azonban az is kiderült, hogy nem a déli szomszédainknál már elterjedőben lévő ázsiai tigrisszúnyogról, hanem az úgynevezett koreai szúnyogról van szó, amelynek hat példányát találták meg a kutatók. Mindkét említett szúnyog aktív nappal, akár a nagy melegben is, így napközben is számíthatunk a csípéseikre, már persze, ha találkoznánk velük. Vajon kell-e attól tartanunk, hogy hazánkban is elterjednek a betegségeket terjesztő, új szúnyogfajok? Van-e okunk félni? – ennek próbáltunk utánajárni. A tigrisszúnyog csak megfelelő mikrokörnyezetben bírja ki a magyarországi teleket, így annak megjelenéséről csak akkor beszélhetnénk, ha akadna olyan populáció, amelyik bizonyíthatóan túlélte a mínuszokat. Erre azonban véleményem szerint egyelőre kicsi az esély – mondta érdeklődésünkre Gajda Zita kutatóbiológus, aki férjével együtt kutatja és alkalmazza a kémiai szereket nélkülöző, biológiai alapú szúnyoggyérítést.

Gajda Zita és Szepesszentgyörgyi Ádám - kétéltű járművükkel éppen egy tenyészőhely felé igyekeznek

A Baranyában megtalált koreai szúnyog azonban már megtelepedett Belgiumban túlélve az észak-európai telet, s mivel Németországban is találtak már példányokat, előfordulhat, hogy Magyarországon is jól érzi majd magát. Pánikra azonban semmiképpen nincs ok, hiszen hat példány még nem jelenti azt, hogy a koreainak nevezett szúnyog megtelepedett volna hazánkban. Mint férje, Szepesszentgyörgyi Ádám ökológus-biológus hozzátette, abban nincs igazán újdonság, hogy napközben is megcsíphetnek minket a szúnyogok. A hazai erdőkben ugyanis számos olyan faj él, amelyek nappal is aktívak. Ha olyan csíkos szúnyogot látunk, amely az említett tigrisszúnyogra hasonlít, akkor sem kell megijednünk, a 49 hazai faj közül számos ugyancsak csíkos! Pánikra tehát semmi ok, nem kell attól tartanunk, hogy a következő néhány éven belül elér minket a malária vagy más trópusi betegség. Annál is inkább így van ez, mert Gajda Zita elmondása szerint Magyarországon is élnek a malária kórokozóját hordozni képes szúnyogok, ám mivel a kórokozó egysejtű nincs jelen a térségben, így valójában „nincs mit” terjeszteniük. A most felfedezett koreai szúnyog képes a szívférgesség és a japán enkefalitisz terjesztésére, de utóbbi nincs jelen Magyarországon, a szívférgességet pedig a hazai fajok is képesek terjeszteni. Az új fajok egyébként lárvaállapotban, például exportált gumiabroncsok belsejében kerülhettek át Európába. A kutatók szerint általánosságban szükséges lenne a biológiai szúnyoggyérítés módszereit országos szinten is jobban elterjeszteni. Ez ugyan macerásabb annál, mint amikor vegyszereket szórnak repülőről, ám ha a lárvákat még a tenyészővízben elpusztítjuk egy biológiai alapú szerrel, annak hatékonysága ugyancsak kiváló.