Újra támad a veszettség? A betegséget rókában, őzben, denevérben is kimutatták

Az ország kétharmadában megkezdték a héten a vadon élő állatok veszettség elleni immunizálását, ám Fejér megyében jelenleg nem szórnak orális, azaz szájon át adott oltóanyagot a vadaknak – árulta el a feol.hu megkeresésére Sziebert Gergely, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályának vezetője, megyei főállatorvos. Pedig tavaly és tavaly előtt még szomszédos megyében is találtak veszett rókákat a szakemberek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai szerint 2013 szeptemberében az ország középső részén egy rendellenesen viselkedő rókában veszettséget állapítottak meg, majd év végéig összesen 24, 2014-ben pedig 23 esetben mutatták ki a vírust Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyékben. A szomszédos országok közül is több „fertőzött”: Ukrajna és Románia teljes területén megtalálható a betegség, sőt, idén Szlovákiában, a lengyel határ közelében is megjelent a veszettség a rókákban. Szerencsére ember nem betegedett meg a fertőzések során.

Sziebert Gergely megyei főállatorvos

Sziebert Gergely a feol.hu kérdésére elárulta: noha a vakcinázási programnak köszönhetően 2000-re a Dunántúl veszettségtől mentessé vált, 2013-ban ismét felbukkant a betegség a vakcinázott területeken kívül is rókában és szarvasmarhában, majd 2014-ben ezek mellett kutyák, őzek és kecskék között is találtak veszettséggel kapcsolatos eseteket. Ezek következtében újra kiterjesztették a vakcinázási területet, amivel sikeresen lecsökkentették 2014-re az esetek számát 2013-hoz képest. Az immunizálás időpontját és területi kiterjedését az országos főállatorvos határozza meg, és évente kétszer a NÉBIH a földművelésügyi és állat-egészségügyi hatóságok bevonásával végzi el, miközben a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az érintett területeken az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el. Ennek célja, hogy a csalétket a vadállat és ne a háznál lévő ebek vegyék fel. Hogy az állat felvette-e a vakcinát vagy sem, a vérben lévő ellenanyag mennyiségéből vizsgálják, vagy a csalétekben lévő egyik anyaggal, amelyik megjelenik a fogban.

A veszettség új hullámának elkerülése érdekében rendelték el az ország kétharmadában most a szájon át adott vakcinázást, melynek része az ebzárlat is, azaz a kutyákat elzárt helyen kell tartani, sétáltatni pedig csak pórázon és szájkosárral lehet. A Fejér megyeiek azonban most még nyugodtak lehetnek: nálunk nincs veszettség, így nincs szükség a vadak vakcinázására és ebzárlatra sem.

Állatról emberre terjed

A veszettség főleg nyállal (például harapással), ritkábban szájon át vagy légúton terjedő idegrendszeri tüneteket okozó betegség. Legfogékonyabb állatok közé tartozik a róka, a denevér és a szarvasmarha. Kevésbé fogékony a kutya, és legkevésbé fogékony az ember. Lappangási ideje 5-209 nap között váltakozhat klinikai formái (atipusos, csendes veszettség, dühöngő veszettség) különböző tüneteket produkálhatnak. Egyik tipikus jól ismert tünet a rekedt hang, a nyálzás, az arcideg bénulása következtében kialakult nyelésképtelenségből adódik. A betegség zoonózis, tehát állatról emberrel terjedhet.