Uniós segítség jöhetne a börgöndi reptér megépítéséhez?

Akár kétezer méter magasra és 20 kilométeres távolságba is képesek elrepülni azok a magyar fejlesztésű, merevszárnyas drónok, amelyeket Szilvágyi Tibor, a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. K+F csoportvezetője mutatott be a személy- és vagyonvédelmi kamara által szervezett biztonságtechnikai találkozón, a börgöndi reptéren. A jövő technikáját jelentő gépek nem csak pilóta nélküli felderítésre és más katonai feladatokra alkalmasak, hanem például nagy kiterjedésű területek őrzésére, vagy személyek 2-300 méteres magasságból történő megfigyelésére, követésére is alkalmasak, nem beszélve az ár- és belvízvédelmi, vagy a most különösen aktuális határrendészeti feladatokról.

A szerkezeteket fejlesztő HM EI Zrt. és az Albatrosz Repülő Egyesület között komoly az együttműködés, nem véletlen, hogy itt tesztelték és mutatták be a gépeket, a légtérben ugyanis nem repkedhetnek „csak úgy” drónok. Ezt az alkalmat  használtuk ki arra, hogy Szilády Dezsőtől, az Albatrosz Repülő Egyesület elnökétől azt tudakoljuk, hol tart a  repülőtér fejlesztésének kérdése.

Amint  ugyanis arról beszámoltunk, tavaly év végén az államtól valamivel több mint két és félmilliárd forintot kapott Fehérvár, hogy a terület tulajdonjogát visszavásárolja. Ezzel párhuzamosan megalakult egy munkacsoport, amelynek tagja az Albatrosz, a városi önkormányzat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a légügyi hatóság is. Jelenleg már a végéhez közeledik a megvalósíthatósági  tanulmány elkészítése, ezt követően várható újabb ülés.

– Az Európai Unió most felülbírálta korábbi álláspontját, s  úgy döntött, támogatja a regionális repterek fejlesztését,  felmérve, hogy a GDP növekedéshez milyen jelentős mértékben járul hozzá egy-egy ilyen légikötő. Most tehát az uniós, a kormányzati és a helyi akarat is megvan, reméljük, a fejlesztés  nem bicsaklik meg – mondta kérdésünkre Szilády Dezső, aki szerint egy olyan regionális üzleti- és sportcélú repteret érdemes építeni, mint amilyen például a bécsújhelyi, de mindeközben meg kell hagyni a 30 évvel későbbi igényeknek való megfelelés lehetőségét is.

Az egyesület szakmai véleménye szerint a leendő reptérnek képesnek kell lennie fogadni azokat a korszerű, nagyjából húsz fő alatti kisgépeket, amelyekkel ma Európán belül sokan közlekednek. Ide akár üzleti, akár vadászati céllal is érkezhetnének az üzletemberek. Az ilyen repülőterek körül Európában olyan ipari parkok jöttek létre, amelyek szorosan kapcsolódnak a repülőgépiparhoz, s habár ott nem túl sokan dolgoznak, mégis igen magas a hozzáadott értékük. Szilády Dezső szerint ilyenre lenne szükség Börgöndön is:

– A repülőtér légiközlekedésre fenntartott és besorolt területéhez a védőtávolságok miatt nem lehet, nem szabad hozzányúlni, hiszen erre a területre érvényes a légikikötő létesítési engedélye. Ha a területből mégis leszabnának valamennyit, akkor az eredeti engedélyek érvényüket vesztik és új eljárást kell indítani, ami azt jelentené, hogy a 2,6 milliárdos vételárat –   amelynek jelentős része ezen engedélyek megszerzését tartalmazza – a papírkosárba dobtuk.