Űrmérföldkő, magyar részvétellel

Napokon belül megjelenhet a kormányhatározat, miszerint Magyarország teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Űrügynökséghez (ESA). Hazánk 2003 óta álldogált a tagság előszobájában, s most végre megszületett a döntés a csatlakozásról. Magyarországot a Magyar Űrkutatási Iroda képviseli a szervezetben, ennek az irodának az élére pedig nemrégiben nevezték ki a meglepően fiatal, székesfehérvári születésű Tari Fruzsinát, aki nem mellékesen űrjogászi végzettséggel is rendelkezik.

- Az Európai Űrügynökség nem egy szokásos nemzetközi szervezet: az államok által befizetett tagdíjnak akár a kilencven százalékát is visszapályázhatják az adott ország űriparral, űrkutatással foglalkozó cégei. Magyarországnak teljes jogú tagként évi nagyjából hárommilliárd forintot kell befizetnie, ennek jelentős része a hazai cégekhez mehet - mondja Fruzsina, aki szerint ez jelentős löketet adhat a cégeknek. Gyorsan hozzáteszi, ebben a témában teljesen másként kell a robbanásszerű szót értelmezni.

Itt van például az írásunk legelején említett Rosetta űrszonda, amelyet 2004-ben indítottak útjára és csak most, tíz évvel később, novemberben várható a leszállás. A leszálló egység az elmúlt egy évtizedben hibernálva várta a megérkezést, az őt felébresztő elektronikus rendszert magyarok készítették, de a leszálló egységben magában is van magyar fejlesztés! A laikus persze felteszi a kérdést, léteznek-e egyáltalán Magyarországon űriparban tevékenykedő cégek?

- Hogyne! Jelenleg már negyven hazai kutatóhely, illetve ipari szereplő foglalkozik kifejezetten űrkutatással, űriparral. Az egyik például műholdakhoz gyárt távközlési egységeket, egy miskolci cég pedig anyagtudományi kutatásokat végez: ők találták fel az alumíniumhabot, ami egy hatalmas szilárdságú, ám ultrakönnyű anyag, kifejezetten alkalmas az űrben stabil tartószerkezetek építésére - sorolja az Űrkutatási Iroda új vezetője. Ez az iroda valójában már két évtizede létezik különféle minisztériumok alá betagozódva, az egyik legfontosabb jelenlegi feladata pedig az, hogy kidolgozzon egy űrstratégiát a magyar állam számára.

De vajon mit csinál egy űrjogász? Mivel foglalkozik az űrjog? Nos, mint Fruzsina kiemeli, a világűrjog különlegessége, hogy nem a területiség elve érvényesül: minden olyan tevékenységet szabályoz, amelynek a célja a világűrbe való kijutás, a földkörüli pályára állás. A hatvanas években, amikor még azt hitte az emberiség, hogy évtizedeken belül felveheti majd a kapcsolatot a földönkívüliekkel, nagyon sok publikáció jelent meg arról, milyen jogrendet lehet majd kialakítani az űrlényekkel. Ez a science fictionos irányzat aztán hamar lecsengett, miután az emberiség belátta, nagyon távol van még ez. Így ma az űrjog inkább az államok együttműködési kötelezettségét, a világűr államoktól független voltát szabályozza és újabban a magáncégek fejlesztéseire, kutatásaira, illetve az űrturizmusra is kiterjed, hiszen már több magáncég is komoly üzletet lát abban, hogy dollármilliókért repítse a világűrbe a fizetőképes kuncsaftokat.

Tari Fruzsina szerint óriási lökést adhat a magyar űriparnak, hogy hazánk teljes jogú tagja lesz az Európai Űrügynökségnek Fotó: A szerző

A másik érdekes jogterületet a műholdak adatai jelentik: kinek a tulajdona az innen kapott adat, információ? Az amerikai GPS-műholdak például úgy működnek, hogy helymeghatározás céljából egy bizonyos pontosságú információ bárki számára elérhető, ám ugyanez a műholdrendszer segíti egy centiméteres pontossággal a katonai manővereiket is. Az űrjog része például a mentési egyezmény is: ha vészhelyzet van mondjuk a nemzetközi űrállomáson, akkor minden, ott tartózkodó állam képviselője köteles segíteni a másiknak, mégha a földön esetleg háborúban is állnak egymással.

A dokumentumfilmek némelyike szinte már a közeljövő valóságaként kezeli, hogy az emberiség távoli bolygókról, üstökösökről bányássza majd ki a Földön már elfogyott ásványkincseket. Vajon tényleg így lesz ez már holnapután ? Tari Fruzsina szkeptikus a kérdésben, szerinte a kutatások inkább arra haladnak, hogy valamilyen helyettesítő anyagot találjunk helyben a kimerülő ásványkincsek helyett. Az alapegyezmények egyébként sem engedik jelenleg az égitestek üzleti célú bányászását. Ezt az egyezményt persze az oroszok és az amerikaiak egymástól való félelme hozta magával annak idején: Egyik fél sem volt biztos saját technikai fejlődésében annyira, hogy tudja, ő lesz az első, aki képes lesz az űrbányászatra . Hogy ez az egyezmény megváltozik-e a jövőben, nagyon sokban múlik majd az aktuális nemzetközi erőviszonyokon.

És a végére még egy kis magyar siker: 2012. február 3-án bocsájtották fel az első magyar műholdat, a mindössze egy kilogrammos MASAT-ot, amelyet teljes egészében magyar szakemberek terveztek, ebből a munkából is kivette a részét Fruzsina (lásd keretes írásunkat). Most abban reménykednek, hogy a kis műhold megéli működésének ezredik napját, szorgalmasan küldi a fényképeket a világűrből. Ez azért nagy bravúr, mert eredetileg két-három hétre tervezték az élettartamát!