2015.08.30. 18:29
Valahol otthon kell lenni - Jövőre már a Velencei-tó körül élő erdélyi kötődésűek találkoznak
Gárdony - Két, Erdélyből származó magyar nő botlott egymásba hónapokkal ezelőtt Agárdon. Úgy gondolták többen is lehetnek, és igazuk lett.
Tóth István polgármester fővédnökségével első alkalommal tartották meg a Gárdonyban élő, Erdélyből elszármazottak találkozóját a Dinnyési Templomkert és Hagyományőrző Turisztikai Központban. Ilyen találkozó tehát a településen még soha nem volt, de hogy lesz még, az biztos.
Azt hiszem, sokan egyetértenek a címben szereplő Tamási Áron idézettel, miszerint azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Talán azt is mondhatnánk, hogy ez volt a központi gondolat, ami életre hívta ezt a hagyományteremtő találkozást.
Minden ötlet ered valahonnan, és tart valahová. Ebben az esetben a történet úgy kezdődött, hogy Kurta Judit a piacon találkozott egy akkor még ismeretlennel, Molnár Gyöngyivel. Mint mondja, muszáj volt leszólítania, mert olyan furcsán beszélt . Azzal a bizonyos összetéveszthetetlen, ízes és ékes erdélyi tájszólásukkal, szóhasználatukkal beszélgetni kezdtek. Két és fél óra múltán, megegyeztek, hogy csinálniuk kell egy erdélyi találkozót.
125-en vettek részt a Dinnyésen megtartott erdélyiek találkozóján. Sok támogatás és felajánlás érkezett, még kopjafát is állítottak Fotó: Koppán Viktor
Judit 28 évvel ezelőtt, még a Ceausescu-rendszerben jött át Magyarországra. Azt rá nem lehet mondani, hogy települt, ő átszökött. Három gyermeke van, az Ausztriában élő fia is hazajött a találkozóra. Gyöngyiék 1990-ben, már hivatalosan települtek át az anyaországba, azóta Gárdonyban élnek.
Kicsi a világ, és ez a találkozás csupán a véletlen játéka volt, mondhatnánk, de szombaton kiderült, sokan vannak: egészen pontosan 125-en vettek részt a találkozón, akik javarészt csak most ismerkedtek össze. Először csak egy-két ember jelezte a részvételét, aztán egyre többen lettek. Legtöbben Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Kolozsvárról települtek át Magyarországra. Olyan Erdélyből származó család is eljött a rendezvényre, akik kétlakiak: hat hónapot itthon töltenek, hatot Svédországban.
Kopjafát is állítottak, a Tordason élő Csomor Lajos aranyműves alkotását, akinek a felesége ugyancsak Erdélyből származik.
- A legfőbb cél az volt, ha már az anyaországban élünk, ismerjük meg egymást. Jó egy közösséghez tartozni. Sok felajánlást és támogatást kaptunk - mondja a főszervező, Kurta Judit. - Hatvan darab kürtöskalácsot csináltam, 485 darab töltöttkáposzta fogyott, mások pedig rétest hoztak tette hozzá.
És, hogy merre tart a történetük?
- Olyan lendület van bennem, ami feltartóztathatatlan. Minden vágyam, hogy jövőre tókörüli, aztán országos találkozóvá nője ki magát a rendezvény - zárta a főszervező.