Védett kontra gazdálkodható földek

Nincs könnyű helyzetben a mezőgazdaság - halljuk lépten-nyomon. Nehéz a természetvédelemben hatékonyan dolgozni akarók dolga - ez is sokszor olvasott mondat. Ám hogy jön össze a két terület? Nagyon is gyakran - derül ki Pálmai Ottó, a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága vezetőjének szavaiból.

A mezőgazdasági tevékenység az utóbbi években alapvetően átalakult. A '80-as évekre a világháború okozta mennyiségi termelési igény a fenntarthatóság felé tolódott, míg a '90-es évekre az agrár-környezetgazdálkodási (AGK) irányelvek váltak meghatározóvá. Ilyen programokat valamennyi EU-országnak meg kell hirdetni, de a gazdálkodók önkéntesen csatlakozhatnak. Lényegében arról van  szó, hogy nekik sok környezetvédelmi előírást be kell tartaniuk, így a gazdálkodásuk korlátozott, ezért kapják a plusz támogatást.

Pálmai Ottó

A probléma ezzel inkább az, hogy a programokhoz nem rendelték hozzá a teljes forrásokat, így míg Ausztriában például a gazdák szinte mind érintettek, nálunk csak negyedük az. Pedig elemi érdekünk lenne a mostani AGK- programokban érintett területek részarányát jelentősen megemelni. És ezt elősegíthetné az is, hogy bármennyire ellentétes is az ezzel kapcsolatos kommunikáció, az EU-n belül hazánk használja a legkevesebb kemikáliát a földeken. A hazai talajok kifejezetten tiszták, sokkal inkább, mint a nyugat-európai országok többségében.

Más problémák szintén nehezítő tényezők: az állatállomány drasztikus csökkenése miatt a legkevesebb szervestrágya kijuttatással is hazánk dicsekedhetne. Sok helyen pedig az sem egyértelmű, hogy ki is gazdálkodik az adott földterületen-  teszi hozzá Csihar László, a Vértes-Mezőföld természetvédelmi tájegység vezetője. Holott fejlesztési pénzeket csak a bejegyzett földhasználók igényelhetnek.

Az osztatlan közös tulajdon fogalma az EU-ban egyedül Magyarországon létezik, okoz is bőven gondot a szakembereknek. Fejér megyében 34 623 hektár áll természetvédelmi oltalom alatt, ez a megye összterületének 7 százaléka - mondja a tájegység természetvédelmi vezetője. A legtöbb ilyen területünk országos védettségű, kisebb hányada helyi védelmet élvez. De azért, mert valami védett, nem jelenti azt, hogy ott nem folyhat semmilyen gazdálkodás. Sőt, néhol kifejezetten ez kívánatos, mert segít biztosítani a természetes folyamatokat, vagy mert a cél az, hogy az adott élőhelyet igyekezzünk a mostani állapotában megőrizni, konzerválni.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alatt például 4600 hektár esik Fejér megye területére, ezeken helyi gazdák bevonásával jelenleg is történik valami művelés, természetesen természetvédelmi szakfelügyelet mellett. Húsz éve működő rendszer ez. Hazánk 2004-es csatlakozásával a Natura 2000 programhoz kicsit változott a helyzet - magyarázza Csihar László , másképpen osztják fel a programokat és a támogatásokat is, megjelentek a Magas Természetvédelmi Értékű Területek (MTÉT) a megyében is, például a Zámolyi-medence, vagy a Sárvíz-völgye térségében, ahol többek között a nagy tömegű vízimadár populáció és az apróvadak élőhelyének optimalizálása volt a cél.

2015-ben egyébként a Natura 2000-ben is új támogatási ciklus kezdődik, s jó lenne, ha egyre több gazdálkodó venné igénybe a lehívható pályázati támogatásokat. A képzésre is rá kell erősíteni - hangsúlyozza Pálmai Ottó.  Dániában például nem gazdálkodhat még a saját földjén sem senki, ha nem végez el egy négyéves mezőgazdasági jellegű képzést. Összességében pedig meg kellene látnunk, hogy nyersanyagunk nem lévén, természeti kincseink java a termőföldünkben nyilvánul meg.