Veszélyben a kérődzők - Törökország, Bulgária, Szerbia felől hozták a szúnyogok a betegséget

.A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma kimutatta a kérődző állatokat megbetegítő kéknyelv betegség előfordulását Csongrád megye déli részén, eddig Hódmezővásárhelyen és Deszken. A hatóság már szeptember végén szigorított állategészségügyi intézkedéseket rendelt el, Csongrád és Békés megye egyes járásaiban megfigyelési zónát állított fel a Dél-Európából terjedő betegség felderítésére.

– A kéknyelv betegséget okozó vírus kizárólag a kérődző állatokat betegíti meg, más állatfajokra és az emberekre veszélytelen. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt – mondta el lapunk kérdésére Sziebert Gergely.

Sziebert Gergely megyei főállatorvosi tegnap egyeztet járási kollégáival a teendőkről. A nagy térképen színes kitűzőkkel jelölték Fejér déli részének a megfigyelési zárlattal érintett területeit (Fotó: Molnár Artúr)

A betegség hazai megjelenése miatt a NÉBIH új védő- és megfigyelési zónát jelölt ki. A két érintett gazdaság húsz kilométeres körzetében lévő állattartó telepeken a járási állategészségügyi hivatalok állatorvosai vizsgálják kérődző állatállományokat. Az e zónában elhelyezkedő gazdaságoknál tilos a fogékony állatok mozgatása. A legalább száz, illetve százötven kilométeres sugárban megállapított védő- és megfigyelési zóna területéről kéknyelvűségre fogékony állatot kiszállítani csak hatósági engedéllyel és csak vágásra lehet. Mivel a betegséget vérszívó szúnyogok terjesztik, a gazdáknak gondoskodniuk kell az állományok szúnyogellenes kezeléséről is – hívta fel a figyelmet a főállatorvos.

A megfigyelési zónában – ez Fejérben lényegében az M7-esig terjedő déli részt jelenti –tartott  állatvásárra, piacra, kiállításra kizárólag Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Fejér, Pest, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun megyék megfigyelési körzetbe tartozó településeiből származó fogékony állat szállítható be.

A hatóság e területen minden betegségre fogékony fajhoz tartozó szarvasmarha, juh, kecske zárt körülmények között tartott vadon élő kérődző állományt azonosít és azokról nyilvántartást vezet, szerológiai és entomológiai ellenőrzéseket végez.

Mivel a szúnyogok által terjesztett kórt egy vírus okozza, arra nincs gyógyszer, azt vakcinázással, azaz védőoltással lehet megelőzni. Magyarországon kéknyelv betegség ellen vakcinázni kizárólag az országos főállatorvos utasításra lehet. A gazdák azonban, akik szúnyoghálóval és az engedélyezett rovarirtókkal eredményesen léphetnek fel, a megbetegedéseket azonnal jelenteniük kell az állatorvosnak – hangsúlyozta Sziebert Gergely.

A betegséget könnyű felismerni. A magas lázzal járó kór a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét és izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. A klinikai tünetek a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Orrfolyás, kötőhártyagyulladás gyakran megfigyelhető. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek. Juhokban általában súlyosabbak a tüneteket, főleg a kultúrfajták esetében. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget.