Veszteség és trauma - az élet után a legdrágábbat vették el tőlük

2016. január 24., 16:46 szerző: S. Töttő Rita fotós: Molnár Artúr
hozzászólás
Székesfehérvár – Nagy veszteség a magyarországi német nemzetiségnek, Németországnak azonban kevésbé volt büntetés a kitelepítés?
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Csak Fejér megyéből közel 20 ezer, országos szinten  140 ezer német nemzetiségű személyt raktak marhavagonokba és szállítottak vissza Németországba 1946 és 1948 között a második világháború után, a kollektív bűnösség elvét követő kormányrendelet nyomán, amely az itt maradottak számára máig élő trauma. A német kitelepítés emléknapján erről emlékezett meg szombaton  a Székesfehérvári Német Nemzetiségi Önkormányzat, amely meghívott egy érintettet is: Horváth Györgyöt, akinek  dédszülei is a kitelepítettek között voltak.

Érdekes tényre hívta fel a figyelmet a megemlékezésen az előadó: Németországba közel 10 millió embert telepítettek be Európa területéről ezekben az években. Nagyságrendileg a háborús veszteségeiket. – Talán ennek is köszönhető, hogy a nyugatnémet állam állt leghamarabb talpra gazdaságilag a következő évtizedekben – tette hozzá.

De mit is vettek el tőlük? – tette fel a költői kérdést az előadó, utalva a magyarországi németekre, akiknek menniük kellett. – Az élet után a legdrágábbat: az édes otthont, az édes hazát, ahol születtek, ahol bölcsőjük ringott s ahol éltek. Elvették az összes ingó és ingatlan vagyonukat, kidobták őket a hazájukból, földönfutóvá tették őket.

Horváth György szerint a kitelepítés éveiben sok magyar igyekezett segíteni az ártatlan német családoknak, azoknak, akik már korábbi évszázadokban is itt éltek, hiszen a török kiűzetése után, más egyéb nemzetiségekkel együtt érkeztek ide. Hangsúlyozta: szerinte  a magyar lakosság 80 százaléka nem rokonszenvezett a kitelepítéssel kapcsolatos törvénnyel.

S. Töttő Rita

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások