"Viharos gyorsasággal pusztult el" a megmérgezett kutya

Nem szűnő félelme a kutyatartóknak az alattomos, kegyetlen, gyilkos szándékú ember, aki mérgekkel, rejtett eszközökkel tör az állatok életére. Rendszeresen röppennek fel hírek a bokor alá, fa tövébe kitett, udvarra bedobott mérgezett falatokról, amelyektől egyik pillanatról a másikra rosszul lesz az állat s rövid időn belül el is pusztul. Olvasónk hasonló esetről számolt be, amely a megyeszékhely melletti településen történt: „Egy kilenc éves, puli keverék kan kutyáról van szó, aki családi házunk udvarán élt, de időnként beengedtük a lakásba is. Egészséges, jól táplált jószág volt, (kb. 35 kg) aki viharos gyorsasággal, másfél nap alatt leépült és elpusztult" – kezdi történetét a gazdi, aki észrevette, hogy a kutya hányt, majd a hátsó két lábát húzni kezdte, mozgása egyre bizonytalanabbá vált, elcsúszott, végül felkelni sem tudott már. „A kiérkező állatorvos gyanúja szerint mérgezés történt. Az állatkórházba sajnos nem volt módunk bevinni, a kutyus nagy bánatunkra elpusztult" – meséli szomorúan az olvasó, ám a történetnek itt még nincs vége: „Pár nap múlva a két cicánk közül is elpusztult egy, ő nem produkált hasonló tüneteket, "csak" étvágytalan volt és gubbasztott, de korábban ő is egészséges volt." Természetes, hogy ezek után felmerült a gyanú: talán bedobtak valamilyen mérgezett ételdarabot az udvarra? Esetleg a cicák hoztak haza mérgezett egeret? A szomorú gazdi most azt szeretné tudni: lehet-e védekezni hasonló esetek ellen? „Nem érzik meg az állatok, hogy valami nem stimmel a bedobott étellel, a mérgezett egérrel? Meg lehet tanítani a kutyát arra, hogy ne fogadjon el mástól ételt, csak a gazdájától?"

- Száz százalékos módszer nincs, de megfelelő tréningezéssel nagyban csökkenthető annak az esélye, hogy a kutya mérgezett ételt vegyen fel – szögezi le Nyakas Gábor kutyakiképző, aki szerint a tanfolyami kereteken túl otthon is érdemes tréningezni: - Ha reggel és este is kap enni az állat, akkor nem lesz napközben olyan nagyon éhes. Bár tény, hogy vannak olyan kutyák, akik akkor is felveszik a talált élelmet, ha tele van a hasuk, mert az ösztönük erősebb. Ez főleg télen probléma, hiszen ilyenkor a szervezet raktározásra késztet – magyarázza a szakember, aki szerint szintén fontos, hogy csak addig maradjon az állat előtt étel, amíg eszik. – Tíz perc után akkor is vegyük el előle, ha nem ette meg az összeset. Fontos a rendszeresség és a következetesség, mert akkor az állat rendet tanul. Ezzel nagyban csökkenthető a mérgezéses esetek száma, de tuti módszer nincs!

Csernavölgyi Anna, fehérvári állatorvos szerint van néhány olyan anyag, ami szándékos és véletlen mérgezést is okozhat az állatoknak. Télen ilyen a fagyálló folyadék, amelyből elég, ha a cica egy apró tócsát felnyalogat.

- Azt szoktam javasolni, hogy ha rosszul van az állat, azonnal vigyük orvoshoz. A fagyállónál például a tünetek jelentkezésekor megeshet, hogy már elkéstünk. Akkor van igazán esély az állat túlélésére, ha észrevesszük, amikor fogyaszt belőle – hangsúlyozza az állatorvos, aki megemlíti a patkánymérget is, amelynek hatása időben kezelve, vérátömlesztéssel, K-vitaminnal, hánytatással csökkenthető. Aki szándékos mérgezésre gyanakszik, kérhet boncolást: - A helyi állatorvos azt tudja megállapítani, került-e idegen test, például szivacs, szög, egyéb a belekbe. A kémiai anyagokhoz azonban laborvizsgálat kell, a hivatalos eredményért pedig Budapestre, az Állatorvos Tudományi Egyetemre lehet felküldeni a tetemet boncolásra. Ennek persze költségei vannak, s csak ritkán kerül ide egy ügy.

Ezt támasztja alá a rendőrségi nyilatkozat is. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szűkszavúan azt közölte: az elmúlt hetekben nem érkezett bejelentés kutyamérgezésekkel kapcsolatosan a Fejér megyei kapitányságokra. A hasonló esetek egyedi mérlegelést igényelnek – tette hozzá Horváth Diána szóvivő. A jogi helyzet azonban nem ad túl sok mozgásteret a nyomozóknak, ugyanis gyakorlatilag köztisztasági szabálysértés miatt lehetne csak eljárást indítani – tette hozzá egy állatvédő, aki szerint komolyabbra csak akkor fordulhat egy mérgezéssel kapcsolatos ügy, ha az állat elpusztul. Akkor állatkínzás miatt indulhat eljárás.

A „közösségi legendárium" az elmúlt hetekben szögekkel teleszórt étkekről is említést tesz Székesfehérváron, amely – ahogy Csernavölgyi doktornő mondja – akár igaz is lehet, bár az ő praxisában még nem fordult elő ilyen. A „jószándékú mérgezés" azonban igen, amely a manapság divatos édesítőszernek, a xilitnek köszönhető. – Ezt az édesítőt ugyanis a kutya szervezete másként ismeri fel, mint az emberé. Az eb cukorként érzékeli, ezért kiüríti az inzulinraktárait, viszont mivel nem az, ezért nem is kerül a helyére cukor, így az állat hamarosan remeg, hány, végül pedig elájul. Akár súlyos májkárosodás is lehet a vége.

A mérgek tehát ott lehetnek mindenütt, amelyek akár szándékos, akár véletlen módon, okozhatnak kellemetlen tüneteket, sőt, halált is.