Zárul a Herman Ottó Emlékév

Herman Ottó (1835-1914) természettudósként, néprajzkutatóként, nyelvészként, régészként és politikusként is maradandót alkotott. Vida Antal, a Herman Ottó Emlékév ötletgazdája elmondta: a polihisztor halálának 100. évfordulójáról nemcsak megemlékeznek, hanem igyekeznek népszerűsíteni is a munkásságát szerte az országban.

Elképesztő eredmény, hogy Herman Ottó A madarak hasznáról és káráról írt könyve 1920-ig 80 ezer példányban jelent meg. Igazi polihisztorként foglalkozott néprajzzal, politikával, zoológiával, gazdasággal és a felsőoktatással. Egy-egy új területbe azonban nem csak belekap, hanem mélyen átgondolt elképzeléseket fogalmaz meg róluk könyveiben - méltatta Herman Ottót Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a Velencei-tó mellett felállított szobor avatásán. Megjegyezte: rátarti emberként ismerték, nem volt könnyű személyiség, mégis 50 jelentős társaságnak volt tagja, érdemrendeket kapott, pedig címet, rangot sosem keresett. Madaras könyvét megjelenése után nem sokkal németre és angolra is lefordították, így szerte Európában megismerték Herman munkásságát. Részét a tudománynépszerűsítésből is kivette, tudós társaival ellentétben ugyanis nagyon érthetően fogalmazott munkáiban. Herman Ottó hozta létre az első állatvédő egyesületet, de jól helytállt a parlamenti vitákban, bár abból sok konfliktusa is származott.

Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, Tóth István, Gárdony polgármestere, Kontur András szobrászművész, Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója, Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója és L. Simon László államtitkár a Herman-szobor avatásán (Fotó: Csákvári Zsigmond)

Herman Ottó hatalmas munkával gyűjtötte össze az ősi magyar halászat feledésbe merülő módszereit, néprajzi, nyelvészeti és kultúrtörténeti vonatkozásait, annak eltűnése előtti utolsó pillanatában. Az 1887-ben megjelent A magyar halászat könyve tudományos igényű értekezése, amely közérthető nyelvezetének köszönhetően ismeretterjesztő műként nagyszerű. Ezt a lenyűgöző táblaképekkel és a szerző sajátkezű rajzaival illusztrált különleges művet a Nemzeti Környezeti Intézet által szervezett Herman Ottó Emlékév alkalmából, a könyv eredeti képeivel és a szerző varázslatos stílusát megcsillantó idézetekkel, vándorkiállítás keretében mutatták be országszerte - így a szoboravatáskor Gárdonyban is látható volt.

A Herman Ottó Emlékév programjaihoz a Velencei-tó környéke nemcsak ezzel az eseménnyel csatlakozott, hiszen a tudós többször is útra kelt ezen a vidéken, hogy tanulmányozza annak természetvilágát. Többek között a nemes pontyok telepítése is az ő nevéhez fűződik a térségben. A programsorozat részeként rendezték meg Dinnyésen a Herman Ottó és Müller István 100 éve Dinnyésen elnevezésű gyalogtúrát.

A Herman Ottót ábrázoló szobor az agárdi új bicikliút és sétány mellé tervezett, L. Simon László által megálmodott szoborpark első eleme: a majdani szobrok a Velencei-tó természetvédelmében résztvevő, a tó természeti kincseit feltáró személyekről készülnek. Herman Ottó szobra méltán lett itt az első, hiszen a tudós gyakran kutatta a tóvidéket. Munkáiban írt a környék vadászatáról és halászatáról, a mesterség évszázados kincsét átfogó művében a Velencei-tó is szerepel.

A polihisztor szobrát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett szobrászművész, Kontur András készítette el, aki süttői mészkőből alkotta meg a mellszobrot. A következő, itt elhelyezendő művet jövőre Chernel István ornitológusról formálják majd.