Uniós milliárdok a Dunára

Az Európai Bizottság augusztus 20-i döntésével jóváhagyta a Duna-medence 14 országának együttműködésével kidolgozott Duna Transznacionális Programot.

Az első nemzetközi pályázati felhívás meghirdetésével szeptemberben megkezdődhet a program végrehajtása. A partnerországok döntése alapján a programvégrehajtással összefüggő feladatokat az NGM szervezeti keretei között működő irányító hatóság látja el - tájékoztatott Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

A hajózhatóság az egyik legfontosabb célkitűzés. Komoly szerep juthat a dunaújvárosi kikötőnek

A program középpontjában a közös kutatás-fejlesztés és társadalmi innováció, a vállalkozói készség ösztönzése, a környezeti és kulturális felelősségvállalás, a közlekedésfejlesztés és az energiabiztonság, a karbonszegény gazdaság felé történő elmozdulás támogatása áll.

A program az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának prioritásaival összhangban támogatja a transznacionális együttműködési projekteket - ismertette Rákossy Balázs.

A közös, több ország részvételét feltételező együttműködési projektek célja egyelőre nem infrastrukturális fejlesztések fizikai megvalósítása, hanem azok előkészítése, az érintett országok közötti tervezési, kutatási, szakmai együttműködés keretében.

A Duna Transznacionális Program az EU kohéziós politikájának második célkitűzése, az Európai Területi Együttműködés keretében megvalósuló európai transznacionális programok egyike. Földrajzi célterülete megegyezik az EU Duna Régió stratégiája által meghatározott makrorégióval, amelyet a Duna-medencében található országok, illetve azok régiói alkotnak. Így a 14 partnerország közé Magyarországon kívül nem csak az EU-tag Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Románia, Németország (Bajorország és Baden-Württemberg tartomány), Szlovákia és Szlovénia tartozik, hanem az unión kívüli Bosznia és Hercegovina, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna, négy régió területével.

Az első nemzetközi pályázati felhívás meghirdetése szeptember végén várható, ezután évente hirdetnek meg újabb felhívásokat. A beadott pályázatok támogatásáról a partnerországok képviselőiből álló monitoring bizottság hoz majd döntést.

Az Európai Unióban három makroregionális stratégia működik.Az első 2009-ben indult a Balti régióban, amelyet 2011-ben a Dunai régió követett, majd tavaly novemberben döntöttek a Jón-Adriai stratégiáról.

A stratégián belül 11 prioritási területet határoztak meg, ezeket két-két ország koordinálja. Magyarország a fenntartható energetika mellett a vízminőség és a környezeti kockázatok területén lát el vezető szerepet.

A Duna-stratégiának négy alappillére van. Az első Duna-régió összekapcsolása, a közlekedés, energia, turizmus és kultúra mobilitás elősegítése, hajózási, közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztése,fenntartható energiafogyasztás, valamint a természeti és kulturális értékek védelme. A második a Duna-régió környezetének védelme, a környezetvédelem, környezetszennyezés csökkentése, víz minőségének védelme, biológiai diverzitás megőrzése, ipari és természeti kockázatok kiszűrése (árvíz, gyárak káros kibocsátása, vízszennyezése). A harmadik a jólét növelése a régióban, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek leküzdése szakképzett polgárok, célzott oktatás, képzési támogatások, új technológiák segítségével, versenyképes vállalatok számának növelése. A negyedik a régió megerősítése, a nemzeti intézmények együttműködése, biztonsági kockázatok csökkentése, szervezett bűnözés visszaszorítása.