Ismét az elit tagja lett a magyar jégkorong-válogatott!

Iszonyatosan lassan csorgott a korong.

A magyar szurkolók egyébként is kihordtak lábon korábban néhány infarktust a szombati, lengyelek elleni mérkőzés alatt, de az az idő, amíg Szirányi Bence nem túl erős lökete végigcsúszott előbb a semleges, majd a hazai harmadon, egy örökkévalóságnak tűnt.

Aztán jött a robbanás. Előbb a lelkekben, majd a Tauron Arénában, hiszen a pakk megpihent a lengyel hálóban és hat másodperccel a zárás előtt biztossá vált, hogy Magyarország feljut az A-csoportba, és jövőre utazhat Oroszországba, a vb-re.

Hősök születtek Krakkóban, a magyar csapat megérdemelten jutott fel a világ legjobb tizenhat csapata közé Lengyelországban (Fotó: Mudra László (MJSZ))

– Hogy ez volt életem legfontosabb gólja? Igen, talán nyugodtan mondhatjuk ezt – felelt a mérkőzés végén fülig érő szájjal Szirányi Bence. – Bevallom, kicsit frusztrált voltam a klubszezon után, hiszen csak kétszer találtam a hálóba, és ez kevés. A harmadik a lehető legjobbkor jött.

Valóban a legjobbkor, hat másodperccel a mérkőzés vége előtt, amikor a lengyelek az utolsó rohamot indították a győzelem megszerzéséért.

A feljutást eldöntő összecsapás nagy részében a magyar válogatott játszott jobban, és alakított ki nagyobb helyzeteket, de az első két harmadban nem sikerült megadásra kényszeríteni a házigazdákat és Odrobny kapust. Aztán a 42. percben Hári János pontos lövésével megtörte a jeget, és a csapat közel került a hatalmas bravúrhoz. Négy perccel a zárás előtt vitte le a lengyel kapitány a kapusát, nem sokkal később jött is az egyenlítés.

– A vezetés megszerzése után talán túlságosan is megnyugodtunk, és magunkra húztuk a lengyeleket, akik aztán egyenlítettek is. Nehéz volt az utolsó néhány perc, de minden erőnkkel a feladatunkra koncentráltunk, és sikerült nyerni. Végtelenül boldog vagyok! – zárta szavait Szirányi.

Ami a végső dudaszó pillanatában kezdődött, olyan volt, mintha ismétlést néznénk, igaz, a szereplők többsége kicserélődött 2008 óta. Anno Szuper Levente dobta el bárdját, sisakját, most Rajna Miklós tette ugyanezt, és várta a felé robogó, kacagó, üvöltő társakat. Akkor Szélig Viktor esett hatalmasat egy elhagyott kesztyűben, most Orbán Attiláék ügyesebben szlalomoztak. Sofron István úgy sírt örömében, mint egy kisgyerek, de Tyler Metcalfe szemében is megjelentek a könnyek. Négy szapporói hős élte meg szerelésben a krakkói csodát, Benk András, Vas Márton, Vas János és Kovács Csaba ismét beírta magát a magyar jégkorongsport történelemkönyvébe.

– A lengyelek elleni mérkőzést megelőző este azon gondolkodtam a szállodában, mennyire csodálatos lenne átélni ugyanazt az érzést, mint Szapporóban – mondta Kovács Csaba. – Sőt, azt szerettem volna, hogy azok is gazdagodjanak egy ilyen élménnyel, akik akkor nem lehettek ott. Hát sikerült! A felkészülés során, és a világbajnokság alatt szépen, sorban a helyére került minden puzzle-darab, a mérkőzéseken sikerült magunkat tartani a tervhez, és az edző taktikáját betartva értük el a sikert. Szerencsés vagyok, játszhattam már A-csoportos világbajnokságon, és most újra itt a lehetőség!

Mondani sem kell, hogy szombat este, éjjel mekkora fieszta kezdődött Krakkóban. A Tauron Arénában 4000 magyar éltette hőseit, majd azon kívül is megvárta a kedvenceket, hogy megölelje, megveregesse vállaikat. Ez a csapat minden dicséretet megérdemel, de ugyanúgy csak szuperlatívuszokban szabad beszélni a világ legjobb drukkereiről, a magyar hokifanatikusokról, akik valóban hetedik emberként szerepeltek Krakkóban is.

A hosszúra nyúlt ünneplés természetesen nem érhetett véget lengyel földön, a csapatot vasárnap rengetegen várták Budapesten, a Városligetben, ahol olyanok is üdvözölhették a feljutó együttes tagjait, akik nem lehettek ott Krakkóban. Közel ezer ember éltette a jégkorongozókat, akiket egyenként hívtak a színpadra, majd leperegtek a lengyelek elleni mérkőzés legfontosabb pillanatai.

Jó ideig még ünnepelhetünk azzal a tudattal, hogy a magyar csapat 2016-ban az A-csoportban szerepel az oroszországi vb-n.

Krakkói hősök

A feljutást kiharcoló csapat tagjai: Rajna Miklós, Bálizs Bence, Hetényi Zoltán, Szirányi Bence, Metcalfe Tyler, Pozsgai Tamás, Vas Márton, Orbán Attila, Gőz Balázs, Kiss Dániel, Sofron István, Sarauer Andrew, Kóger Dániel, Banham Frank, Hári János, Sebők Balázs, Erdély Csanád, Vas János, Kovács Csaba, Benk András, Nagy Krisztián, Magosi Bálint, Vincze Péter. Rich Chernomaz (szövetségi kapitány).

A sikeredző

Rich Chernomaz felhőtlenül boldogan értékelt a világbajnokságot követően.

„Nagyszerű munkát végeztek a játékosok, már az edzőtábor elején látszott, hogy vevők arra, amit kérünk tőlük, és maradéktalanul hajlandók tartani magukat a megbeszélt taktikához. A sikerünk titka, hogy mindvégig csapatként funkcionáltunk. A felkészülés alatt mindenki bizonyítani akart, hogy a keretben a helye, a világbajnokság során pedig sikerült megmutatniuk, hogy itt volt a helyük. A drukkereink fantasztikusak, ilyen szurkolást még nem láttam, hálás vagyok nekik is, hogy ezt az élményt átélhettem.”

Lengyelország – Magyarország 1-2 (0-0, 0-0, 1-2)
Krakkó, Tauron Aréna, 13 ezer néző. Vezette: Konc (szlovák), Wiegand (svéd), Hribar (szlovén), Waldejer (norvég)
Lengyelország: ODROBNY – Pociecha, Dutka, Chmielewski, Kowalkowa, PASIUT – BRYK, Rompowski, Zapala, Malasinski, KOLUSZ – Wajda, Kotlorz, Laszkiewicz, Dziubinski, Galant – Kruczek, Wanacki, Baginski, Urbanowicz, Kalinowsky. Szövetségi kapitány: Jacek Plachta.Magyarország: RAJNA – SZIRÁNYI, Metcalfe, Sofron, Sarauer, Kóger – VAS M., Gőz, Sebők, HÁRI, BANHAM – Pozsgai, Orbán, Erdély, VAS J., Kovács Cs. – Kiss D., Vincze, Benk, Nagy K., Magosi. Szövetségi kapitány: Rich Chernomaz.
Kiállítások: 6, illetve 4 perc.
Gólok: Hári (Banham, Sebők) 41:30, 0-1. Bryk (Pasiut, Rompowski) 56:52, 1-1. Szirányi 59:54, 1-2

1. Kazahsztán 5 5 - - - 23 6 15

2. Magyarország 5 4 - - - 14 11 12

3. Lengyelország 5 2 - - 3 9 9 6

4. Japán 5 2 - - 3 10 16 6

5. Olaszország 5 1 1 - 3 7 12 5

6. Ukrajna 5 - - 1 4 8 17 1