Jobb félni, mint megijedni

Korábban a törvényalkotás tekintetében is elkülönült egymástól az állategészségügy, az élelmiszerhigiénia, vagy éppenséggel a takarmányozás kérdésköre, melyeket egymástól függetlenül, külön-külön rendeletekkel szabályoztak. A szemléletváltás 2008-ban következett be, és abból a felismerésből fakadt, hogy valójában egy olyan összefüggő folyamatláncról van szó, ahol az egy-egy elemet érintő probléma dominóhatást vált ki, és végiggyűrűzhet a teljes élelmiszerláncon. A szántóföldön használt növényvédőszer adott esetben ugyanis a takarmányon keresztül bekerülhet a haszonállatokba, így húsba, tejbe, tojásba, végül a fogyasztó szervezetébe is – mondta el dr. Sziebert Gergely, a megyei kormányhivatal 2017. januárjában, integráció révén létrehozott Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztályának vezetője. A főosztály keretein belül két osztály működik. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály Székesfehérváron, a Csíkvári út 15. alatt, míg a Földhivatali Osztály ugyancsak Fehérváron, a Várkörút 22-24. alatt.

Bár az elsődleges felelősség az élelmiszervállalkozóké, elengedhetetlenek a hatósági ellenőrzések. Ezeket a kockázatbecslés alapján készített úgynevezett monitoring terv alapján végzik. Az ellenőrzéseknek hagyományosan három kiemelt időszaka van: a karácsony, a húsvét környéke, illetve a nyár. Ilyenkor elsősorban a szezonális termékekre fókuszálnak. Nyáron megkülönböztetett figyelemben részesíti a hatóság a fesztiválokat, strandokat, és az ilyenkor elszaporodó ideiglenes árusító helyeket. De tavaly például azt is vizsgálták, hogy az edényeknél, amelyek az élelmiszerrel érintkeztek, tapasztalható volt-e egészséget veszélyeztető anyag kioldódása – villantotta fel az élelmiszerlánc-biztonság egyik feladatkörét dr. Sziebert Gergely. Az ellenőrzéseket egyébként az ugyancsak a kormányhivatal alá tartozó járási hivatalok illetékes osztályai végzik a főosztály koordinálásával.

Szarvasmarhák. Az élelmiszerek esetében olyan folyamatláncról van szó, ahol az egy-egy elemet érintő probléma dominóhatást válthatna ki, és az egész láncon végiggyűrűzne Fotó: M. Kiss Anikó

A kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályának feladatai közé tartozik az állati eredetű élelmiszer-előállító üzemek működési engedélyének kiadása. A nem állati eredetű élelmiszert előállító üzemeknek, például egy szörpüzemnek, csak bejelentési kötelezettsége van, aminek az az oka, hogy az előbbiek esetében jóval nagyobb az élelmiszerbiztonsági kockázat – magyarázta a főosztályvezető.

Az élelmiszerláncon belül egy másik nagy területet jelent az állategészségügy. Itt a feladatok szintén megoszlanak a járások és a főosztály között, A közelmúltban milliárdos károkat okozott, és több millió házi baromfi kényszerű leölésével járt együtt a madárinfluenza, amely a házi baromfiak tekintetében elkerülte Fejér megyét. Vadmadárhullákból ugyanakkor nálunk is kimutatták a vírust, ez azonban nem követelt járványügyi beavatkozást. A főosztály igyekszik rugalmasan alkalmazkodni ahhoz, amit az élet diktál. Ezt példázza az is, hogy a fertőtlenítő mesterük – rendkívüli munkavégzés keretében – folyamatosan helyt állt az előbb említett madárinfluenza által sújtott területeken – tudtuk meg dr. Sziebert Gergelytől.

Újabb kihívás elé állíthatja a hatóságot az afrikai sertéspestis esetleges megjelenése. A járványos megbetegedés a Kárpátalján történt felbukkanásáról a sajtóban lehetett olvasni. A kizárólag házisertést és vaddisznót megbetegítő vírussal Magyarországon szerencsére még nem találkoztak. Ha ugyanis felütné a fejét, az jókora kárt okozhatna. Hiszen nem csak számos állatot kellene leölni, s a takarmányt megsemmisíteni, de közvetett kár is keletkezne azzal, hogy a célországok korlátoznák a magyar sertésexportot, így piacot veszítenénk el. Az elővigyázatosságot mutatja, hogy az elhullott vaddisznók mindegyikét megvizsgálják, és számosat a kilőttek közül is. És ha nagy számban hullanak el házi sertések, akkor azt be kell jelenteni – sorolta az óvintézkedéseket a főosztályvezető. A főosztály szervezetén belül működik – az átszervezés eredményeként – a Földhivatali Osztály is. Az osztály sokrétű tevékenységet végez. Alapvetően ingatlan nyilvántartási, földvédelmi feladatai vannak, de ez az osztály koordinálja például a parlagfű elleni védekezést, a fertőzött területek felderítését is.

– Kiemelt feladatunk a parlagfű, mint a leggyakoribb humán allergén reakciókat kiváltó gyomnövény felderítésével és az ellene történő védekezéssel összefüggő hatósági feladatok koordinálása – mondta el dr. Sziebert Gergely. A parlagfűvel fertőzött területek felderítése július 1-jétől az őszi fagyok beálltáig tart. Az elmúlt évben már hatodszor került sor megyénk teljes mezőgazdasági területének, 314 ezer hektárnak a helikopteres ellenőrzésére a terepjárókkal történő felderítés mellett. Így az egyébként nehezen megközelíthető területek ellenőrzése is megtörténhetett. Az idei évben is hasonlóan hatékonyan kívánjuk a feladatot lebonyolítani – tette hozzá a főosztályvezető.