Megállapodott Magyarország és az Európai Bizottság a médiatörvény módosításában

Két héten belül a parlament elé kerülhet a módosítás

Két héten belül a parlament elé kerülhet a médiatörvény módosítása - közölte a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, miután a médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztos szóvivője bejelentette: Magyarország és az Európai Bizottság megállapodott a jogszabály változtatásában.

Megszületett a megállapodás

Megszületett a megállapodás

Kroes nyilatkozatban üdvözölte a magyar fél által az uniós végrehajtó testülettel közölt módosításokat. 
 "Nagyon örülök, hogy a magyar hatóságok beleegyeztek a médiatörvény olyan módosításába, aminek nyomán az eleget tesz az EU-jognak - beleértve az Alapvető Jogok Chartáját - az általunk felvetett szempontokból. Tovább figyeljük a helyzetet, és szorosan együttműködünk a magyar hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a változtatásokat, amelyekben most megállapodtunk, beillesszék a magyar jogba, és hogy a felülvizsgált törvényt következetesen alkalmazzák a gyakorlatban" - hangsúlyozta nyilatkozatában az EU-biztos. 
 Jonathan Todd tudomása szerint Magyarország két héten belül hajtja végre a törvény megváltoztatását.
A biztos nyilatkozata és a szóvivő által elmondottak szerint négy kérdésben érték el a magyar médiatörvény megváltoztatását. E kérdések közül háromról korábban is többször volt szó nyilvánosan, a negyedik a törvény tanulmányozása közben később merült fel.
Az első probléma, amit az Európai Bizottság a magyar félnek felvetett, az volt, hogy az eredeti törvény túl széles körre írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A módosítás értelmében a kiegyensúlyozott tájékoztatást csak a műsorszórásra fogják előírni, a lekérhető médiaszolgáltatásokra nem. A műsorszórók esetében a kiegyensúlyozottság követelményének úgy kell majd eleget tenni, hogy egyben tiszteletben tartják az arányosság elvét is.
A második problémát az jelentette, hogy az eredeti magyar törvény vonatkozik a más EU-országokban alapított médiavállalkozásokra is, beleértve a bírságolás lehetőségét. Márpedig az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv az "eredetország elvének" alapjára helyezkedik, vagyis azt vallja, hogy a médiavállalkozásnak - nagyon szigorúan meghatározott kivételektől eltekintve - csak azon ország médiajogszabályaihoz kell igazodnia, ahol azt megalapították. A végrehajtandó változtatás értelmében a más uniós tagországban alapított és bejegyzett médiavállalkozás nem lesz bírságolható, ha megszegi a magyar médiatörvénynek a gyűlöletkeltés tilalmát kimondó intézkedéseit.  
A harmadik gondot az okozta, hogy az eredeti törvényszöveg olyan benyomást kelthet, mintha a regisztráció a szolgáltatásnyújtás megkezdésének előfeltétele lenne, ami ellentmond a vállalkozási szabadságnak. A módosítás világossá teszi, hogy a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, médiatermékek közzétevőinek, illetve kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtóknak csak azután kell - 60 napon belül - regisztráltatniuk magukat, hogy megkezdték a szolgáltatásnyújtást.  
A negyedik probléma - amely menet közben merült fel, és amelyről eddig nyilvánosan nem tett említést az Európai Bizottság - az volt, hogy az eredeti médiatörvény nagyon tágan értelmezhető fogalmakat használ, amikor tilalmazza egyének, kisebbségek, illetve többségek akár ráutalásszerű "megsértését". A módosítás értelmében a tilalmat a gyűlöletkeltés, illetve a diszkriminációra való felszólítás eseteire korlátozzák. 
 Todd az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján a médiahatóság összetételével kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva megerősítette az általa korábban már többször elmondottakat. Eszerint az EU-jog előírja ugyan a médiahatóság függetlenségét, de nem fejti ki e függetlenség meglétének tartalmi kritériumait. Így nincsenek olyan uniós jogi előírások, amelyek alapján egyértelműen meg lehetne állapítani, hogy függetlennek tekinthető-e a testület.

A magyar médiatörvényről vitázik az Európai Parlament

Brüsszel - Meg kell változtatni a magyar médiatörvényt, mert az nincs összhangban a médiaszabadság európai alapelveivel - vélekedett keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának német vezetője.

A médiatörvényről szerdán folytatnak plenáris vitát az EP-ben. Schulz elmondta, hogy a második legnagyobb frakciót adó szocialisták a liberálisokkal, a zöldekkel és az Egységes Európai Baloldalnak nevezett radikálisabb irányultságú frakcióval együtt közös határozattervezetet kívánnak elfogadtatni az Európai Parlamenttel. A szavazás csütörtökön várható.
   
A közös állásfoglalás-tervezet ötvözi az említett frakciók már korábban közölt törekvéseinek nagy részét, köztük azt is, hogy az Európai Bizottság az uniós alapjogi charta szempontjából is vizsgálja meg a törvényt, továbbá szabjon ki határidőt ajánlásainak teljesítésére, és ha ezt a magyar fél nem tartja be, indítson hivatalos uniós szabálysértési eljárást. Az összefogó frakciók arra is sürgetnék a kormányt, hogy a törvénynek azokat az elemeit, amelyek nem bizonyulnak megfelelőnek az uniós szerződések "betűje vagy szellemisége szerint", vonja vissza, és ne alkalmazza. Azt is sürgetik a tervezetben, hogy a törvény megváltoztatásával kapcsolatos folyamatba vonják be az érintetteket is.
   
Strasbourgban kedd este kiadott közleményében a magyar néppárti képviselőcsoport (Fidesz-KDNP) a közös határozatról szóló megállapodást úgy kommentálta: "bár eddig folyamatosan tagadták a Magyarország elleni rágalomkampány gerjesztését, az MSZP immáron nyíltan az élére állt a Magyarországot megbélyegző határozati javaslatnak, amelyet Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője maga is aláírt". Szerintük "világos, hogy a határozati javaslat minden politikai és szakmai megalapozottságot nélkülöz, s tekintettel az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány között hamarosan lezáruló egyeztetésekre, annak célja a politikai hisztériakeltés, valamint Magyarország és a soros elnökség lejáratása".
   
A delegáció szerint "a balliberális határozattervezet ... tárgyi tévedéseket és csúsztatásokat tartalmaz, megalapozatlan feltételezésekre épít, valamint kötelezettségszegési eljárás lefolytatásával fenyeget".

 Kovács Zoltán azt mondta, a megszületett végleges szövegváltozat a magyar kormány és az Európai Bizottság meglátása szerint is az összes olyan kérdést megnyugtatóan megválaszolja, amelyet Neelie Kroes vetett fel.
 A már ismert három felvetés mellett, egy negyedik témában is változás lesz, a tervek szerint ugyanis hatályon kívül helyezik a médiatörvénynek azt a rendelkezését, amely tiltotta volna személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértését. Ezzel azonban nem változik az a kitétel, amely a kirekesztés tilalmára vonatkozik - ismertette Kovács Zoltán, hozzátéve, hogy az eredeti kormányzati szándékokkal gyakorlatilag sehol nem ütközik az a módosítási javaslat, amelyben megegyeztek.