Kultúra

2017.02.16. 06:41

A fülemülefütty mindannyiunké

Ha Blaha Lujzát a nemzet csalogányának nevezték, milyen névvel illethetnénk az előszállási fülemülét? A csodás trillájú kismadár nyolcadszor dalolt, s ezúttal a nagyvenyimi közönséget varázsolta el énekével.

Gajdó Ágnes

Nem szükséges ornitológusnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a csalogány és a fülemüle ugyanaz. Gyönyörű énekesmadár, amely fogságban elpusztul. Nevezik a dal királyának is – ugyanis csak a hím énekel. A fülemüle főként virágillatú májusi éjszakákon zengi dalát, hevesen udvarolva szíve választottjának. Nem véletlen, hogy jeles költőink is versbe szedték e különleges szárnyas jószágot. Petőfitől Tompa Mihályig, Vörösmartytól Weöres Sándorig többen írtak róla költeményt. A legismertebb minden bizonnyal Arany János versezete, mely nemcsak elgondolkodtatóan humoros, hanem kiválóan alkalmas a dramatizálásra is.

Az előszállási Nyúl Mihály átírta és a mai viszonyokhoz alakította a majd' két évszázados költeményt, s Gajdó András nyugdíjas pedagógus rendezésében tavaly májusban színre is vitték. Azóta páratlan sikersorozatnak lehetünk tanúi, hiszen az előszállásiak az otthoni három fellépést követően Ráckeresztúron, Mezőszilason, Nagykarácsonyban és Mezőfalván is színpadra léptek már, hirdetve, hogy játszani jó.

 

A darabban szerepel szülő, nagyszülő, gyerek és unoka. Generációk találkozásának lehetnek tanúi mindazok, akik megnézik a színjátékot. A legifjabb szereplő tízéves, a legidősebb közel a nyolcvanhoz. A játszók között ott található például a település fiatal polgármestere, Farkas Imre (Álmos ügyvéd úr szerepében) s Előszállás kitűnő versmondója, Mráz Jánosné Zsuzsi néni. De mindenkit kiemelhetnénk ezért vagy azért. Szépen énekelnek s kommentálják az eseményeket az asszonyok – Kiss Lászlóné, Kerlang Ferencné, Kovács Imréné, Molnár Klára, Nyúl Andrásné, Ősi Györgyné, Papp Istvánné, Szekeres Józsefné –, harsányan veszekednek a madárfüttyön ölre menő férfiak, Péter és Pál (Stadler Gábor, Ferenczi Károly), kitűnő a bíró és bíróné (dr. Bodolai György, Horváthné Flér Henriett) alakítása, s a súgó (Katona Lászlóné) is remekel, ha épp dolga akad. Költőfi Kálmán a fogadatlan prókátorok léhűtő társaságát erősíti, s ugyancsak felesleges tényező az ügy szempontjából a teremszolga, bár Makovics Dávid és Magyari Ferenc alakítása emlékezetes és igencsak üdítő. A tabletjüket, okostelefonjukat nyomogató gyerekek – Farkas Luca, Kristóf Ágnes, Tábi Sára – szemtelenségükkel, nyegleségükkel érzékeltetik a mai modern, kütyüközpontú viszonyokat, s az őket korholó felnőtt (Tábiné Nyúl Gabriella) álmélkodó, nosztalgiázó reakciói is igencsak ismerősek lehetnek.

A nagyvenyimi közönség jól értette a poénokat, s tapssal vagy épp hangos nevetéssel jutalmazta a játszókat. Az előadás végén Vargáné Kaiser Katalin, a település polgármestere köszönte meg az előszállásiaknak a felejthetetlen élményt. Ezen az estén is kiderült, hogy a fülemülefütty mindannyiunké, nem lehet, nem szabad kisajátítani. Meg kell tanulnunk együtt örülni a ritka szépségű pillanatoknak.

Címkék#Nagyvenyim

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!