Nagy Benedek következő szobrát Sukorón állítják föl

A szobor – bizonyos értelemben – kényes témát dolgoz föl: a munkásábrázolást sematizálta, lejáratta az ötvenes évek művészeti életét meghatározó szocialista realizmus. A földművessel kapcsolatban ugyanakkor létezik egy sztereotípia is, amely a „buta paraszt” szerkezet állandósult jelzőjében fejeződik ki. Ez azonban óriási tévedés – fejtette ki lapunknak Nagy Benedek –, hiszen a parasztok igen értelmesek voltak, egy csomó a röghöz, a jószághoz kapcsolódó tudomány a kisujjában volt az egyébként esetleg csak négy elemit végzett földművesnek. Illyés Gyula írja, hogy az általában a magas műveltséggel azonosított fogalom, a kultúra is a mezőgazdaság tárgyköréből származik – jegyezte meg a szobrászművész.

(Fotó: Molnár Artúr)

A Szőlőműves szobrát Székesfehérvár városa állította föl, az ötletgazda az Öreghegyen élő Bobory Zoltán költő, szerkesztő, a Vörösmarty Társaság elnöke volt – tudtuk meg Nagy Benedektől, aki elmondta azt is, hogy – a szobor avatásán elhangzottakkal ellentétben – az ő édesapja nem volt szőlősgazda. Ugyanakkor, bár tanárember volt, kiváló érzékkel rendelkezett a mezőgazdaság iránt. Harminc évig a nagypapájával közösen gazdálkodott a Csallóközben, amikor pedig a kitelepítést követően Rábapordányba kerültek, az elvadult udvart a következő tavaszra virágzó kertté varázsolta.

A földön fekvő tőkéket hasonló mozdulattal emelte föl, kötözte a karóhoz, miként a Szőlőműves figurája teszi.

A szőlőműveléssel, a borászattal – mint elmondta – Nagy Benedek akkor került közelebbi kapcsolatba, amikor Mórra került. Geszler Istvánnal, akinek unokaöccsei most a kiváló Geszler pincészetet viszik, sokszor szüreteltek együtt.

(Fotó: Molnár Artúr)

A móri szobrász a Szőlőműves kompozíciójának kiérlelésével párhuzamosan más alkotással is foglalkozott. Szeptember 28-án, Sukóron a református templom előtti téren leplezik le következő köztéri alkotását. Mint ismeretes, a sukorói templomban tartották az 1848-as pákozdi csatát megelőző haditanácsot a magyarok, ahol az összeütközéstől tartó Móga tábornokot sikerült Batthyány Lajosnak meggyőznie arról, hogy vállalja a csatát Jellasics horvát bán számbeli fölényben levő csapataival.

A majdnem életnagyságú alkotásban Mógát és Batthyányt mintázta meg – tűnt ki a Nagy Benedek által elmondottakból. A szobrászt a pákozdi katonai emlékparkba (KEMP) tervezett huszáremlékművéről is megkérdeztük. A témájában és megjelenítésében is egyedülálló, öt méter magas alkotás kivitelezéséhez cirka 40 millió forint hiányzik. Pedig az alkotás etalon lehetne az emlékműszobrászat számára, amit bizonyít: az alkotás terve két éve a szakma, a művészkollégák díját is kiérdemelte.