A markomann háborúig mutatják be a római település történetét

Tavaly elkészült a régészeti park rekonstrukciója, így végre a 21. századi igényekhez alkalmazkodva mutathatják be a látogatóknak a régi kőemlékeket, a császárkultusz hajdani színhelyét. Fokozatosan épül ki az egész kiállítóhely. A látogatóközpontban az idén megnyílt az állandó tárlat első része is. Mindez izgalmas összehasonlításra ad okot. Hiszen az időszaki kiállításon a nápolyi múzeum gazdag leletanyagából láthatunk válogatást, ami bizonyítja: Pompeji 79-ben, a pusztulása idején csodálatos, virágzó ókori város volt. Gorsium ezzel szemben csupán katonai tábor színhelye lehetett, hiszen a rómaiak csak az I. században kezdték elfoglalni azt a területet, amit aztán Pannónia provinciaként emlegettek.

- Augustus császár, aki 14-ben halt meg, végrendeletében leírja, miként kezdett már az ő uralkodása alatt a római birodalom terjeszkedni a Duna folyó határáig - mondta erről Nádorfi Gabriella régész, a Gorsium históriáját bemutató kiállítás rendezője.

A szépséges bronz szobrocskák, amelyeket az isteneknek ajánlottak fel hajdanán a rómaiak

A tárlatnak az idén az a része készült el, amely az I. század közepétől a II. század közepéig, a markomann háborúkig láttatja Gorsiumot, a történelmi adatok segítségével, és persze azoknak a korebeli tárgyaknak a jóvoltából, amelyeket itt sikerült fellelni. (Ez természetesen nem vetekedhet azzal a gazdag anyaggal, amit Pompejiben találtak, a láva mindent beborító, konzerváló hamuja alatt.)

Az informatív állandó kiállítás tehát beszámol Pannónia születésének körülményeiről. Kiderül, a meghódított területeken élő bennszülött lakosságot adminisztratív egységekbe szervezték és katonatisztek felügyelete alá helyezték. (Láthatjuk azt is, miféle szalmatetős kunyhókban éltek a római fennhatóság alá kerülő kelta-eraviszkuszok.) A Sárvíz átkelőhelynél is az I. század közepén jelentek meg a rómaiak. Az Itáliából Aquincumba vezető utat itt keresztezte a Balkánt Brigetióval összekötő út. A csomópont védelmére hozták létre a katonai tábort. Trainaus császár idején került sor Pannónia kettéosztására. A II. század első felében aztán új korszak következett: a katonai tábor területén jött létre a császárkultusz szentkerülete és a tartománygyűlés színhelye. A Traianus korában megindult és Hadrianus idején befejeződő építkezések nyomán egy nagyobb település alakult ki - ennek egy részét sikerült feltárni. Ám a falfestményekkel díszített épületek a markomann betöréskor súlyos károkat szenvedtek, egy részük nem is épült újjá.

Megismerhetjük a korszak minden jellegzetes leletét: például a 10 méter mély közkutat, ami a település legkorábbi időszakában épült, és húszezer tárgy került belőle elő. De arról is képet kapunk, milyen volt a forrásszentély, ami már akkor állt, amikor Gorsium még katonai tábor volt. (Az ókorban jelentős volt a víz tisztelete, a forráskultusz.)

Először állították ki azt a viszonylag épségben megmaradt oltárt, amit a császárkultusz papjai állítottak Jupiternek. Gyönyörködhetünk a korabeli edényekben, no és azokban a szépséges bronz szobrocskákban, amelyeket az isteneknek ajánlottak fel hajdanán a rómaiak.

Gorsium további történetét az állandó tárlat később megnyíló, második része dolgozza majd fel.