A Térdelő nő meg a fényfestés

Az Aniwerk Kreatív Stúdió egyik alapító tagja, Körmöczi Károly Magyarországon eddig be nem mutatott interdiszciplináris kísérletként, Matzon Frigyes Térdelő nő című szobrát az úgynevezett projection mapping technikával világította meg. Az akusztikai elemeket is magába foglaló fényfestést eddig elsősorban épületeken, autókon alkalmazták emellett színházi installációkra vetítve, show-elemként használták. Először került (hazánkban legalábbis) ez a módszer múzeumi térbe, kiemelve ezzel a Deák-gyűjtemény egyik darabját, az Arcok, formák, testek című állandó tárlatban. A különleges, három perces vetítés ünnepélyes bemutatóját pénteken tartották a városi képtárban, a meghirdetettnél ugyan félórával később. Ám aki a csúszás miatt nem tudta kivárni a premiert, nem maradt le semmiről: ez a különleges, 21. századi látványelem ezután az állandó kiállítás részévé válik.

A fénnyel festett szobor Fotó:Deák Balázs

Bogdán Gábor, Körmöczi Károly és Hermann Júlia a megnyitón

A tárlat kurátorát, Hermann Júlia művészettörténészt arról kérdeztük, hogyan és miért esett a választás Matzon Frigyes szobrára:

- Az esztétikai szempontok mellett olyan szobrot is kerestünk, amely méretében és megjelenésében alkalmas arra, hogy a fényfestés segítségével megmozdítsuk - ezért Körmöczi Károllyal közösen mérlegelve döntöttünk arról, hogy Matzon Frigyes alkotása kerüljön a reflektorfénybe. A módszert - azaz a video mapping sajátosságait, jellegzetes elemeit felhasználva - Körmöczi Károly olyan munkát készített, amellyel Matzon Frigyes alkotótársává vált ezen a tárlaton. A 20. századi és 21. századi művészet összekapcsolódik ebben a kísérletben, és meggyőződésem, hogy ennek a gyűjtő, Deák Dénes is örülne.